Infostart.hu
eur:
386.91
usd:
328.86
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége miatt kitett zárlati felhívás Badacsonytördemicen 2016. november 16-án. A teljes Badacsony-hegy zárlatát rendelte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a szőlő aranyszínű sárgaság betegség miatt. A kór terjedése nagymértékben csökkenthető fő okozója, az amerikai szőlőkabóca elleni, megfelelő időben végzett kezelésekkel.
Nyitókép: MTI/Varga György

Ha felfedezi ezt a szőlőleveleken, azonnal jelentenie kell a hatóságnak

Akinek szőlője van, annak most nagyon figyelnie kell. Országosan zajlanak a felderítések.

Határozottan fellépünk a szőlőültetvényeket megtámadó szőlő aranyszínű sárgaság terjedésének megfékezése és kordában tartása, valamint a támogatások uniós szintű kibővítése érdekében - jelentette ki közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter a tárca vasárnapi közleménye szerint.

Az aranyszínű sárgaság a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója, az emberi egészségre azonban teljesen veszélytelen. Megfertőződés esetén a tőkék terméshozama akár 20-50 százalékkal csökkenhet. A betegség főképpen az amerikai szőlőkabóca által terjed, így a kártevő elleni védekezéssel lassítható az aranyszínű sárgaság terjedése, így az agrártárca kéri az érintett gazdálkodókat a növényvédelmi szabályok betartására. A csaknem 20 éve jelen lévő amerikai szőlőkabóca gyorsan elterjedt Magyarországon, de az elmúlt 12 év hatósági növény-egészségügyi intézkedései lényegesen lelassították - közölte az Agrárminisztérium.

Nagy István kiemelte: jelenleg 13 vármegye 15 borvidékén mutatták ki a fertőzés jelenlétét, és főképp a nyugat- és dél-magyarországi vármegyéket érinti, kiváltképp a zalai borvidéket.

Az egész országban folyamatosan zajlanak a felderítések, amelyeket a vármegyei kormányhivatalok növényvédelmi szakemberei végeznek.

Nagy István megköszönte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, az érintett hegyközségi szervezetek, valamint a Veszprém Vármegyei Növényorvosi Kamara által létrehozott "Szőlő Fitoplazma Szőlész Csoportnak" a témában adott konstruktív javaslatait.

A gazdálkodók részéről fokozott körültekintést kér az agrártárca, ugyanis

a betegség korai felismerése nagyon fontos.

A fertőzés korai jellemzője, hogy

  • a levelek fonák felé kanalasodik, háromszög alakban sodródik, valamint
  • a fehér borszőlőfajták sárgulva, foltokban elhalnak a levelei.
  • A kékszőlőfajták esetében a levélerek között vörösödés figyelhető meg, miközben a főerek zöldek maradnak.
  • A levelek papírszerűen megkeményednek, majd lehullanak.
  • A hajtások nem fásodnak,
  • a vesszők elvékonyodnak, gumiszerűvé válnak, és gyakran a szomorúfűzre emlékeztető csüngő formát vesznek fel.
  • Emellett rövidülnek az ízközök,
  • a bogyók aszottá válnak, rossz ízűek, alacsony cukor-, de magas savtartalmúak lesznek.

A szőlősgazdáktól ezért kérik, hogy folyamatosan ellenőrizzék az ültetvényeiket - írta az AM.

Nagy István felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy

a fertőzésgyanút a Nébih vagy az illetékes kormányhivatal növényvédelmi osztálya felé jelezni kell.

A mintavételt követően, ha a laboreredmény pozitív eredményt mutat, növény-egészségügyi zárlatot rendel el a hatóság és az érintett szőlőtőkét meg kell semmisíteni.

A szőlészetek, borászatok tájékozódhatnak az aktualitásokról, intézkedésekről, valamint a megelőzésről a Nébih tematikus oldalán.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×