Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
fotó: Orbán Viktor közösségi oldala
Nyitókép: Orbán Viktor közösségi oldala

Megnéztük, hogy milyen telefonja van Orbán Viktornak Horvátországban

A miniszterelnök közösségi oldalán közzétett fotó tanúsága szerint Orbán Viktor a horvátországi nyaralása alatt is foglalkozik a politikai stratégiával. A képen láthatóan egy Nokia „butatelefont” és egy modernebb táblagépet használ, ami érdekes kontrasztot mutat a technikai választásaival kapcsolatban.

A felvételen jól kivehető (a fotó alján), hogy a miniszterelnök egy régebbi típusú, Nokia gyártmányú mobiltelefont tart maga mellett. Ez a készülék, a Nokia 8800 Arte, a mai okostelefonokkal ellentétben nem rendelkezik sem Wi-Fi-vel, sem 4G-s internettel, és a szoftverek futtatása is korlátozott.

A 2007-ben piacra dobott készülék operációs rendszere, az S40-es zárt, így nem igazán lehet behatolni a készülékbe.

A telefon használata a biztonságra helyezheti a hangsúlyt, mivel

a lehallgatás és a feltörés elleni védelme sokkal magasabb szintű, mint a modern okostelefonok esetében.

Ezzel szemben Orbán Viktor egy másik, modernebb eszközt is használ. A képen egy Apple iPad látható, amelyen a „Győzelmi terv 2026” felirat és egy magyar trikolórba öltözött oroszlán látható.

Ez az eszköz a legújabb technológiát képviseli, és nyilvánvalóan a miniszterelnök politikai és stratégiai munkájának elengedhetetlen része. Más kérdés, hogy valószínűleg egy 2010-es vagy 2011-es iPadről van szó, és ezek sem a legújabb verziók, azaz a legfrisssebb technológiáknál már belessulhat. Egy mondjuk 4 éves iPad valószínűleg már nem olyan fürge, mint új korában, különösen a legújabb szoftverek és játékok futtatásakor. Alapvető feladatokra, mint a böngészés, videónézés és e-mailezés, azonban a legtöbb felhasználó számára továbbra is teljesen megfelelő.

A fotó arra utal, hogy a miniszterelnök a kommunikáció biztonságát mindennél fonbtosabbnak tarthatja.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×