Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
A Duna látképe 2020. június 11-én. Az előtérben a Petőfi híd, középen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épületei, valamint a Gellért Szálló, a háttérben a Gellért-hegy, a Citadella és a Szabadság-szobor látható.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Megint lezuhant egy ember a Gellért-szobornál

Lehozták a bajba jutott embert a Gellért-hegyről - közölte szombat késő este a katasztrófavédelem a honlapján nem sokkal azt követően, hogy tudatták: emelőkosárral próbálnak lejuttatni egy embert a fővárosi tűzoltók a Gellért-szobornál a hegyoldalról.

A fővárosi hivatásos tűzoltók egy embert nagyjából huszonöt-harminc méteres magasságból mentettek: a bajbajutott a Gellért-szobornál esett le.

A tűzoltóknak előbb meg kellett találniuk, pontosan hol is tartózkodik, majd kötéltechnikával megközelítették, végül emelőkosárral juttatták biztonságos helyre - olvasható a katasztrófavédelem közleményében.

A korábbi közlés szerint a tűzoltók magasból mentőről, hőkamerával is kutattak utána, végül az alpintechnikával ereszkedő tűzoltó fedezte fel. Az illetőt a feljárattól nagyjából ötven méterre, körülbelül huszonöt-harminc méter magasan találták meg a hegyoldalon. Emelőkosárral próbálták elérni, de ehhez előbb meg kellett ritkítani a sűrű növényzetet - tudatták.

Ahogy arról az Infostarton már beszámoltunk, két hete hasonló eset történt. Akkor egy, a Gellért-hegyen kiránduló ember egy szerencsétlen mozdulat miatt egy sziklára esett, és saját erejéből képtelen volt kijutni a veszélyes helyzetből.

A fővárosi hivatásos tűzoltók a bajba jutott férfit alpintechnikával engedték le, majd daru segítségével lehozták, és átadták a mentőszolgálat munkatársainak, akik kórházba vitték.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×