Horváth László kiemelte, ezért is lépett életbe Magyarországon Európa egyik legszigorúbb törvénycsomagja június 18-án. Jelezte, ma már nem a kémiai összetétele számít a kábítószernek egy-egy esetben, hanem a szándék: ha valaki kábító célzattal piacra dob bármit, azt szigorúan büntetik.

A kormánybiztos leszögezte: a kábítószer ma már nem válogat, míg a '90-es években nagyvárosi jelenség volt, ma a legeldugottabb és legszegényebb falvakban is jelen van. Szétroncsolja a társadalmat, a fogyasztókat, azok családjait, a "gyerektől elveszi a szülőt és fordítva, elveszi a közösségek biztonságát, az egymásba vetett bizalmat, a felzárkózni akaró csoportoktól megvonja az esélyt a felzárkózásra" - hívta fel a figyelmet.

Horváth László rámutatott, hogy a szigorú drogtörvény tekintetében a magyar társadalom nem annyira megosztott, mint ahogy azt a liberális média sugallja: felmérések szerint az emberek 90 százaléka támogatja a kőkemény fellépést a drogterjesztők ellen. Megjegyezte: amennyiben a társadalom azt hiszi, hogy a rendőr mindent megold, akkor nagyot téved, a védőnőtől kezdve a családokon és pedagógusokon át a polgárőrökig mindenkinek dolga van. A kormánybiztos megemlítette a prevenció fontosságát, jelezve, a megelőzés ma még nincs rendszerszinten összefogva, ezekre szeretnék a közeljövőben koncentrálni az erőket. "A fogyasztó sokszor áldozat, aztán neki lesznek áldozatai" - fogalmazott, hozzátéve: a szigorú fellépések hatására az idei fesztiválszezonban érezhetően kisebb a kábítószer jelenléte.

Haller József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészettudományi doktori iskola vezetője, az MCC neurobiológiai műhelyének vezetője arról beszélt, hogy sokan azt hiszik, a drog az elesettek "boldogságpótléka", ugyanakkor a drogfogyasztók legalább kétharmada "rekreációs drogfogyasztó: semmi bajuk nincs az életben, magasan kvalifikáltak, jól keresnek, s azért kábítószereznek, hogy leássanak a saját pszichikumuk mélyére, és felfedezzenek valami bajt".

Kiemelte, hogy a törvény szigora elsősorban azokat sújtja, akik terjesztenek, a prevenció a fogyasztókat célozza, vagyis az egyik nem a másik rovására megy, hanem kiegészítik egymást.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője hangsúlyozta, hogy mindig csak a kirívó esetek látszanak a médiában, holott emberi tragédiákról van szó folyamatosan, ám ezeket nehéz közvetíteni. Úgy vélte, leegyszerűsített üzenetek kellenek, és a drogra nem lehet mást mondani, mint hogy nem.

Elmondta, hogy az embernek mindig van választása, a drogokkal kapcsolatban ezt a választást veszik ki a függők életéből. "Ez talán az autonóm emberrel szemben a legnagyobb bűn, ami történhet" - fogalmazott.

Győrfi Pál szerint a gyerekek más világban élnek, mint a szülők, ezért egyre nagyobb kihívás hitelesnek lenni a velük való kommunikációban, de meg kell próbálni.