Az új szabályok szerint a választott név esetében, amely egyelőre nem szerepel a magyar utónévjegyzékben: a bejegyeztetésre vonatkozó kérelmet az illető írásban vagy elektronikus úton – kezdeményezheti. Az anyakönyvi szerv a Nyelvtudományi Kutatóközpont megkeresését mellőzi, ha az utónévjegyzékbe felvenni kért utónevet a benyújtást megelőző fél éven belül már kérelmezték – szerepel a friss Magyar Közlönyben.

Az economx.hu cikke szerint várhatóan hivatalosan a Kultúrális és Innovációs Minisztérium fogja elbírálni a névkérelmeket a jövőben.

Az ügy előzménye, hogy még májusban kezdeményezett törvénymódosítást Kósa Lajos, ugyanis a fideszes országgyűlési képviselő szerette volna, ha változnak a keresztnév-engedélyeztetés szabályai. Az eddigi eljárásrend értelmében a Nyelvtudományi Kutatóközpont utónévbizottsága döntött az új nevekről, a szülők beérkezett kérelmei alapján. A politikus azt javasolta, hogy a mindenkori kultúráért felelős miniszter dönthessen arról, milyen utóneveket lehessen anyakönyvezni.

2025 januárjától ismét újabb különleges nevek váltak hivatalossá Magyarországon a Nyelvtudományi Kutatóközpont jóváhagyása alapján. Például Briszéisz, Jusztinusz, Lackó, Hime, Milász, Nármin, Öjkü, Musztafa.