Infostart.hu
eur:
379.28
usd:
321.63
bux:
131154.59
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) fogadja Mohamed bin Zájed an-Nahján sejket, az Egyesült Arab Emírségek elnökét (j) a Karmelita kolostorban 2025. július 17-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher

Csicsmann László: világkereskedelmi jelentőségű volt a budapesti találkozó

Orbán Viktor miniszterelnök a minap hivatalában fogadta Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejket, az Egyesült Arab Emírségek elnökét, aki első alkalommal tett hivatalos látogatást Magyarországon. A két ország között 14 megállapodás született. Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére elemezte a helyzetet.

Az Egyesült Arab Emírségek az elmúlt évtizedekben az olajbevételekből az egyik legnagyobb szuverén vagyonalapot hozta létre, ami befektetési lehetőségeket keres a világon, hasonlóképpen egyébként, mint a szomszédos országok, és ebből a szempontból Magyarország számára is kulcsfontosságú, hogy 14 megállapodást sikerült aláírni, amelyek Csicsmann László szerint igen előremutató témákról szólnak, mint például

  • a tenger alatti kábelek (adatforgalom)
  • a telekommunikáció
  • a védelmi ipar és
  • a mezőgazdaság, élelmiszeripar

területeit érintik, utóbbi témákban exportlehetőség sejlik fel (sajt, méz).

A két ország kereskedelmi forgalma – mint aláhúzta – az 500 millió dollárt is meghaladta már, tehát dinamikusan növekszik, ezért Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy az Ábrahám-egyezményekre építve a közel-keleti kapcsolatokat erősítsük.

„Az Egyesült Arab Emírségek 2020-ban írta alá a hivatalosan békeszerződésnek nevezett dokumentumot Izraellel, és a közel-keleti konfliktus ellenére sem szakította meg ezeket a kapcsolatokat. Ha a közel-keleti kérdések rendeződhetnek, Magyarország számára fontos pillér lehet az Emírségek és Izrael együttműködését gazdaságilag és politikailag kiaknázni” – ecsetelte a szakértő.

Magyarországnak kulcsszerepe van az Emírségek és az EU közti szabadkereskedelmi tárgyalási folyamatban, felidézte, épp a magyar EU-elnökség idején került sor az Európai Unió és az Öbölmenti Együttműködési Tanács hat állama közötti találkozóra.

„Brüsszel is felismerte azt, hogy a kapcsolatokat Európa versenyképessége miatt fel kell erősíteni, és itt külön Magyarországnak szerepe van abban, hogy az Emírségekkel elindulnak a szabadkereskedelmi tárgyalások. Eez minden szempontból gyümölcsöző Magyarországnak és az európai országoknak is” – mondta Csicsmann László.

Ezt a közeledést – mint hozzátette – még az Egyesült Államok is támogatja mint az úgynevezett India–Közel-Kelet–Európa konnektivitási folyosót. E mentén említette meg, hogy zajlanak az EU–India szabadkereskedelmi tárgyalások is, "ez lehetne az a konnektivitási útvonal, amely nemcsak az energia és azon belül a megújulók, hanem például a digitalizáció és egyéb technológiai területen is az unió és benne Magyarország számára is hatalmas lehetőséget jelentenének", de ehhez a közel-keleti konfliktusok nyugvópontra jutásának is el kellene jönnie.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×