„Már rég nem éghajlatváltozásról beszélünk, ennél sokkal keményebb a helyzet; én inkább úgy mondanám: klíma-K.O” – fogalmazott a Hellovidéknek Tóth Viktor. A szakember szerint a Balaton egyik fő problémája, hogy a korábban jellemző különbség a tó nyugati és keleti medencéje között eltűnőben van, és már nyár elején helyenként bealgásodott a tó mindkét része.
A kutatók összegyűjtötték a Balatonra vonatkozó hőmérsékleti adatokat, beleértve a klasszikus méréseket és a műholdas adatokat is. Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy az elmúlt 150 év során
a Balaton vízhőmérséklete mintegy 2,2 fokkal emelkedett.
Különösen aggasztó, hogy a változás nagy része az elmúlt 30 évben következett be.
„Az elmúlt 25 évben mért 1,7 celsiusos emelkedés óriási változás” – fogalmazott a szakértő, jelezve: a 80-as évek közepén történt egy töréspont, ami után a melegedés üteme hirtelen felgyorsult. Ennek következményeként már most is észlelhetők bizonyos tendenciák; például a balatoni nádas lassú eltűnése (évi 1-2 hektár veszteség) és a gyékény terjedése.
A kutató szerint a jelenlegi algásodás is része annak az átrendeződésnek, amely összefügg a klímaváltozással és a nádasok állapotával. A nád víztisztító hatása mellett bizonyos körülmények között tápanyagokat is kibocsáthat, ami hozzájárulhat az algásodáshoz.
Tóth Viktor szerint a Balaton éveken belül mediterrán jellegű tóvá válhat, ami azt jelenti, hogy a mediterrán tavaknál ismert problémák – elsősorban az algásodás – nagy valószínűséggel meg fognak jelenni. Az ilyen problémákat okozó fajok már jelen vannak a Balatonban, csak eddig a hőmérsékletviszonyok nem kedveztek nekik.
A jelenlegi helyzet különbözik a 80-as évek algásodásától. Akkor a tápanyagok kívülről érkeztek, most viszont a vízhőmérséklet emelkedése miatt a tó mély vizében esetenként oxigénhiányos környezet alakul ki, ami elősegíti a tápanyagok kioldódását az üledékből. A 60-as évek óta felhalmozódott tápanyagok most felszabadulnak, ami kedvez az algásodásnak.
Az algásodás különösen a balatoni élővilágra van hatással. „Amikor egy faj dominál, az az ökoszisztéma számára rendkívül sérülékeny állapotot jelent” – magyarázta a szakember. Az algavirágzáskor az alga lepelszerűen borítja a víz felszínét, alatta koromsötétség alakul ki, ami tovább rontja a helyzetet.
A klímaváltozás következtében várhatóan kevesebb csapadék hullik majd a Balaton vízgyűjtőjére, és magasabb lesz a párolgás. Ennek eredményeként
egyre gyakoribbá válhat az alacsonyabb vízszintű Balaton.
A szakember szerint a természetes vízszintingadozás visszaállítása segíthetne a tó természetes megújulásában.
A kutatók összehasonlító tanulmánya szerint a Balaton melegszik a leggyorsabban a hazai nagy tavak közül – az elmúlt 25 évben évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal emelkedett a vízhőmérséklete. Ez a Fertő-tónál körülbelül 0,4 fok, a Dunánál 0,3 fok, míg a Velencei-tónál szintén körülbelül 0,7 fok.
A szakember hangsúlyozta, hogy bár a helyzet súlyos, nem a kétségbeejtés a célja, hanem a cselekvésre ösztönzés. „Lehet, hogy már túljutottunk egy bizonyos fordulóponton, de az unokáinkért talán még visszafordíthatjuk a folyamatot, és valamennyire élhetővé tehetjük a bolygót" – mondta.






