Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
ZĂĄnka, Hungary - Aerial view about beautiful reeds formation with crystal clear turquoise water. Lake Balaton from birds eye view.
Nyitókép: Janos Illesi/Getty Images

Drámai változások fenyegetnek a Balatonnál

A Balaton vízhőmérséklete az elmúlt 150 évben 2,2 Celsius-fokkal emelkedett, és a változás nagy része az utóbbi 30 évben következett be. Tóth Viktor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint a tó éveken belül mediterrán jellegűvé válhat, ami súlyos algásodással és ökológiai problémákkal járhat.

„Már rég nem éghajlatváltozásról beszélünk, ennél sokkal keményebb a helyzet; én inkább úgy mondanám: klíma-K.O” – fogalmazott a Hellovidéknek Tóth Viktor. A szakember szerint a Balaton egyik fő problémája, hogy a korábban jellemző különbség a tó nyugati és keleti medencéje között eltűnőben van, és már nyár elején helyenként bealgásodott a tó mindkét része.

A kutatók összegyűjtötték a Balatonra vonatkozó hőmérsékleti adatokat, beleértve a klasszikus méréseket és a műholdas adatokat is. Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy az elmúlt 150 év során

a Balaton vízhőmérséklete mintegy 2,2 fokkal emelkedett.

Különösen aggasztó, hogy a változás nagy része az elmúlt 30 évben következett be.

„Az elmúlt 25 évben mért 1,7 celsiusos emelkedés óriási változás” – fogalmazott a szakértő, jelezve: a 80-as évek közepén történt egy töréspont, ami után a melegedés üteme hirtelen felgyorsult. Ennek következményeként már most is észlelhetők bizonyos tendenciák; például a balatoni nádas lassú eltűnése (évi 1-2 hektár veszteség) és a gyékény terjedése.

A kutató szerint a jelenlegi algásodás is része annak az átrendeződésnek, amely összefügg a klímaváltozással és a nádasok állapotával. A nád víztisztító hatása mellett bizonyos körülmények között tápanyagokat is kibocsáthat, ami hozzájárulhat az algásodáshoz.

Tóth Viktor szerint a Balaton éveken belül mediterrán jellegű tóvá válhat, ami azt jelenti, hogy a mediterrán tavaknál ismert problémák – elsősorban az algásodás – nagy valószínűséggel meg fognak jelenni. Az ilyen problémákat okozó fajok már jelen vannak a Balatonban, csak eddig a hőmérsékletviszonyok nem kedveztek nekik.

A jelenlegi helyzet különbözik a 80-as évek algásodásától. Akkor a tápanyagok kívülről érkeztek, most viszont a vízhőmérséklet emelkedése miatt a tó mély vizében esetenként oxigénhiányos környezet alakul ki, ami elősegíti a tápanyagok kioldódását az üledékből. A 60-as évek óta felhalmozódott tápanyagok most felszabadulnak, ami kedvez az algásodásnak.

Az algásodás különösen a balatoni élővilágra van hatással. „Amikor egy faj dominál, az az ökoszisztéma számára rendkívül sérülékeny állapotot jelent” – magyarázta a szakember. Az algavirágzáskor az alga lepelszerűen borítja a víz felszínét, alatta koromsötétség alakul ki, ami tovább rontja a helyzetet.

A klímaváltozás következtében várhatóan kevesebb csapadék hullik majd a Balaton vízgyűjtőjére, és magasabb lesz a párolgás. Ennek eredményeként

egyre gyakoribbá válhat az alacsonyabb vízszintű Balaton.

A szakember szerint a természetes vízszintingadozás visszaállítása segíthetne a tó természetes megújulásában.

A kutatók összehasonlító tanulmánya szerint a Balaton melegszik a leggyorsabban a hazai nagy tavak közül – az elmúlt 25 évben évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal emelkedett a vízhőmérséklete. Ez a Fertő-tónál körülbelül 0,4 fok, a Dunánál 0,3 fok, míg a Velencei-tónál szintén körülbelül 0,7 fok.

A szakember hangsúlyozta, hogy bár a helyzet súlyos, nem a kétségbeejtés a célja, hanem a cselekvésre ösztönzés. „Lehet, hogy már túljutottunk egy bizonyos fordulóponton, de az unokáinkért talán még visszafordíthatjuk a folyamatot, és valamennyire élhetővé tehetjük a bolygót" – mondta.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×