Infostart.hu
eur:
388.59
usd:
331.73
bux:
109522.68
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Group of cows at cowshed eating hay or fodder on dairy farm.
Nyitókép: Smederevac/Getty Images

Sári Ferenc: elavult a kéknyelvbetegség eljárásrendje, a marháink itták meg a levét

A Pélpusztai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója szerint az állatok jóléte látta kárát annak, hogy a hatóságnak még mindig a 2009-ben hozott rendelkezéseket kellett követnie az esetükben. Ráadásul így a tehenészetnek számos marhát kellett önköltségen elaltatnia és elszállíttatnia.

Közel százötven tehenet kellett elaltatni azon a Fejér vármegyei szarvasmarha-telepen, ahol hónapokkal ezelőtt azonosították a kéknyelvbetegség vírusát. Erről a fertőzött gazdaság vezetője beszélt az InfoRádióban.

"Semmilyen jele nem volt a fertőzésnek, vérminták alapján derült ki február második felében, hogy megjelent nálunk a kéknyelvbetegség" - mondta Sári Ferenc, a Pélpusztai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója.

A megbetegedés kezelésének jogszabályi háttere még 2009-ből származik, tehát egy igencsak elavult jogszabállyal kellett dolgozni - számolt be a vezérigazgató az elvégzett intézkedések kapcsán az előírásokról. Beérkezett, vásárolt állatokat kell karanténban tartani egy elkülönített helyen, telepen belül. Ezeken naponta kell vizsgálatokat végezni, figyelni, hogy habzik-e a szájuk vagy mutatkozik-e rajtuk bármilyen, a betegségre utaló tünet. Egy hét után már a hatóság sem vár el további vizsgálatot, és a problémát okozó szállítmányról is úgy tűnt, hogy tünetmentes.

A vezérigazgató elmondta, a Pélpusztai Mezőgazdasági Zrt. nagyságrendileg 6 ezer fejőstehénnel dolgozik, amiből 5,5 ezret fejnek, pár száz pedig a vemhes státusza miatt nincs fejve. Mint mondta,

a probléma az volt, hogy a hatóság sem tudta, mi a teendő az elavult jogszabály miatt, mivel az akkori típusú kéknyelvbetegség esetén más eljárásrend volt érvényben.

A most felbukkant megbetegedés közel sem volt olyan súlyosságú, mint a korábbi, viszont a több mint másfél évtizeddel ezelőtti rendnek megfelelően teljes megfigyelési zárlat alá vonták a gazdaságot.

"A teljes lezárás viszont az jelentette, hogy a selejt tehenek sem mehettek ki" - mondta Sári Ferenc, hozzáfűzve, hogy a telepről a szarvasmarhák háromféleképpen kerülhetnek ki: egyrészt borjúként értékesítve, másrészt beteg egyedként kényszervágásra a vágóhídra, harmadrészt nemes üszőként, tenyésztési céllal tovább értékesítve.

A lezárás nyomán komoly gazdasági, valamint állatjóléti károk keletkeztek az állományban a vezérigazgató szerint, mivel a beteg teheneket gyógyítani nem lehetséges, vágóhídra sem lehetett őket értékesíteni, gy kénytelenek voltak eutanáziát alkalmazni, altatás formájában. Február óta havonta körülbelül 20-30 állatot kellett így megölni, azaz az elmúlt 5 hónap során összesen közel 150 példányt - részletezte Sári Ferenc. Hozzátette,

így a bevételkiesés mellett még plusz költsége is keletkezett a gazdaságnak egyfelől az eutanáziához szükséges szerek, másfelől a tetemek szakszerű elszállítása miatt.

A Pélpusztai Mezőgazdasági Zrt. vezetője leszögezte: mostanra rendeződött a helyzet, a hatóság fokozatosan enyhíteni kezdte a zárlatot, amennyire tudta, és így a "selejt" tehenek is kimehettek a vágóhídra, bár szigorúan csak belföldre. A telep a közelmúltban kapta meg a második adag, 6 ezer darab vakcinát, és záros határidőn belül a dolgozók be is oltotta a tejelőállományt. Sári Ferenc megjegyezte, az oltások beszerzése nem ment könnyen. Azt viszont hozzátette, hogy a zárlat oldásával megszűnik az állatkínzás, mivel közel 500 borjút szállítanak el hamarosan továbbtartásra, és ezzel enyhül a férőhely-nyomás, javulnak az állatok tartási körülményei.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×