Infostart.hu
eur:
356.92
usd:
312.42
bux:
142302.06
2026. július 13. hétfő Jenő
Nyitókép: Unsplash.com

A száj- és körömfájás után újabb veszélyes kór jelent meg Magyarországon

A kéknyelv-betegség fertőző vírusos állatbetegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. Hazánk 2021 óta a kéknyelv-betegségtől mentes státusszal rendelkező ország, de nemrég Fejér vármegyében felütötte a fejét a fertőzés. Rusvai Miklós elmondta: az elhullás elsősorban a juhokat fenyegeti, de ha megjelenik a kór, a szarvasmarhákat is rendszeresen vérvizsgálattal kell ellenőrizni. A víruskutató arról is beszélt, van-e élelmiszer-biztonsági kockázata a betegségnek.

Ismét megjelent a kérődző állatok kéknyelv-betegsége Magyarországon. A Fejér vármegyei Pélpusztai Mezőgazdasági Zrt. szarvasmarhatelepén 80 borjút kellett leölni, tíz állat pedig magától elhullott a hét végén, miután felütötte a fejét a kór. Rusvai Miklós az InfoRádióban elmondta: a kéknyelv-betegség bejelentési kötelezettség alá eső, törpeszúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegség, amely főként szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és vadon élő kérődzőket betegít meg. Fontos kiemelni, hogy a betegség emberre nem jelent veszélyt. A fertőzést egy orbivírus terjeszti, de a betegség nem ragályos, csak szúnyogok vihetik át egyik állatról a másikra.

A betegség onnan kapta a nevét, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki.

A víruskutató kiemelte: ha egy fertőzött állat közvetlen környezetében van egy másik fogékony állat, utóbbi még nem kapja el a betegséget, csak ha a vírus károsítja az érfalakat a szúnyogok megjelenésével. Emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. A kéknyelv-betegség az év első felében itthon is nagy gondokat okozó ragadós száj- és körömfájással ellentétben egy jóval nehezebben terjedő betegség. A vírust szarvasmarhák is hordozhatják, de csak enyhén betegedhetnek meg, inkább a juhokra jelent nagyobb veszélyt, bár a mostani esetben borjúkat kellett leölni Pélpusztán. A szarvasmarhák esetében láz vagy tejtermelés-csökkenés jelentkezhet,

a juhoknál viszont sokkal súlyosabb tünetek (érfalkárosodás, testszerte ödémás duzzanatok, tüdőödéma, elhalások a nyelven) is megjelenhetnek.

Rusvai Miklós figyelmeztetett: ahogy a legtöbb vírusfertőzés, úgy a kéknyelv-betegség sem gyógyítható. Fertőzéshullám esetén az immunizálás a leghatékonyabb eljárás, az Európai Unióban forgalomban is vannak a szükséges vakcinák, de alkalmazásuk hatósági engedélyhez kötött. A szakértő emlékeztetett, hogy a kéknyelv-betegség 2015 és 2021 között jelen volt Magyarországon, azóta viszont hivatalosan is kéknyelv-betegségtől mentes státusszal rendelkezik hazánk, miután idehaza teljesítették az Állategészségügyi Világszervezet feltételeit és az uniós előírásokat. Magyarország jelenleg is az EU kéknyelv-betegségtől mentes tagállamainak jegyzékében szerepel.

A vírusfertőzéssel 2010–2011-től kezdődően szinte folyamatosan küzdöttek a nyugat-európai országok, előtte pedig elsősorban Afrikában, a Közel-Keleten, Ázsiában fordult elő. Később megjelent Görögországban és a Balkán-félszigeten, de az ellenkező irányból, Belgium és Hollandia felől is terjedni kezdett a betegség. A vírusnak 24 ismert szerotípusa van. Hazánkban 2014 őszén a 4-es szerotípust azonosították. A különböző régiókban más és más szerotípusok jelentek meg,

mindegyiknél külön vakcinára van szükség, tehát nem lehetett ugyanazt az oltást alkalmazni Nyugat-Európában, mint Afrikában.

Ha a kór tartósan terjed, a juhok elhullhatnak, a vadkérődzők (például szarvas, muflon, dámvad) viszont jó eséllyel túlélik a betegséget, de utóbbiak is hordozhatják, terjeszthetik, ezért ha felüti a fejét a kéknyelv-betegség, akkor például a szarvasmarhákat is rendszeresen vérvizsgálattal ellenőrzik. Rusvai Miklós elmondta: a fertőzés és az estleges elhullás nagyobb gazdasági kárt a juhtartóknak okoz.

A kéknyelv-betegség nem veszélyes az emberre, és a szakértő tájékoztatása szerint élelmiszer-biztonsági kockázatot sem jelent, mert nem terjed élelmiszerekkel. „Ebből a szempontból aggálymentes, a betegségen átesett vagy vakcinázott állatok húsa, teje minden további nélkül fogyasztható” – magyarázta a víruskutató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sulyok Tamás 5 napon belül írja alá az alaptörvény módosítását! – Magyar Péter napirend előtt a parlamentben

Sulyok Tamás 5 napon belül írja alá az alaptörvény módosítását! – Magyar Péter napirend előtt a parlamentben

Magyar Péter napirend előtti felszólalásával indult a parlament rendkívüli hétfői munkája, a Fidesz és a KDNP frakcója nem ült be, helyette a két ellenzéki frakció vezetője közös sajtótájékoztatót tartott. Az ülésteremben a kormányfő felszólította Sulyok Tamást, hogy írja alá az alaptörvény 17. módosítását, amelynek értelmében államfői hivatal véget ér, ha ezt nem teszi, megindul ellene a megfosztási eljárás. Hosszan sorolta, miért kell így tennie az államfőnek.

Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×