A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) iparági konzultációt követően aktualizálta a magyar villamosenergia-ellátási kockázati készültségi tervet - írja a Portfolio.

A terv célja, hogy egy esetleges krízishelyzetet elkerülve, az ellátásbiztonság kockázatainak csökkentése érdekében meghatározza a megelőző- és kezelési eljárásokat. Ezek közül az egyik a nyári extrém időjárási körülményekhez kapcsolódik, a hőhullámok hatására ugyanis

nő az áramfogyasztás, miközben erőművek eshetnek ki a rendszerből, vagy csökkenhet a termelésük, egyes hálózati elemek pedig túlterhelődhetnek, ami szélsőséges esetben akár teljes áramszünethez is vezethetne.

A készültségi terv alapját a szintén a MEKH által meghatározott villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek képezik, amelyek az ellátást potenciálisan veszélyeztető lehetséges eseményeket azonosítják.

A hivatal iparági konzultációt is folytatott a válságtervekről, mielőtt 2025 januárjában frissítette azokat a négyévente esedékes felülvizsgálat keretében, és 15 válságforgatókönyvet azonosított. Ezek között olyan, jelentős ellátási zavart előidézni képes lehetséges események szerepelnek, mint

• az extrém vihar,
• a dunkelflaute (extrém alacsony nap-, illetve szélenergia-termelés),
• a megújulóenergia-termelés rendkívüli becslési hibája, vagy
• a nyári extrém időjárási esemény.

Az aktualizált kockázati készültségi terv ezek kezelésére szolgál. A terv egyelőre nem végleges, mert az uniós villamosenergia-ügyi koordinációs csoport (Electricity Coordination Group - ECG) még regionális konzultációt folytat és ajánlást bocsáthat ki az esetleges krízishelyzet megelőzését célzó tervvel kapcsolatban, amelynek alapján a Hivatal a későbbiekben véglegesítheti a dokumentumot, de lényegét érintő jelentős változások már valószínűleg nem várhatóak benne.

Mivel a klímamodellek az idei és a következő években egyre nagyobb valószínűséggel jósolnak hőhullámokat és szárazságokat, így

a nyári extrém időjárási eseményt a kockázati készültségi terv is azon 5 válságforgatókönyv közé sorolja, amely magas relevanciájú besorolást kapott.

A relevancia-érték a lehetséges következmények súlyosságát, kiterjedését, illetve a bekövetkezés valószínűségét jelzi -, szemben a másik 10, közepes relevanciájú válságforgatókönyvvel.

1. Téli extrm időjárási esemény - közepes
2. Nyári extrém időjárási esemény - magas
3. Extrém vihar - magas
4. Dunkelflaute - közepes
5. Rendkívüli becslési hiba a megújulóenergia-termelésben - közepes
6. Erős téli jegesedés - magas
7. Heves csapaték és áradás - közepes
8. Földrengés - közepes
9. Fosszilis tüzelőanyaghiány - magas
10. Jelentős ipari vagy nukleáris baleset - közepes
11. Világjárvány - közepes
12. ICT-rendszerek kiesése kibertámadás miatt - közepes
13. A kritikus eszközállományt/beszerzéseket érintő fizikai támadás - közepes
14. A vezérlő központot érintő fizikai támadás - magas
15. Bennfentes támadás - közepes

A hőhullámok jelentős hatással vannak az energiahálózatokra, és számos kihívást okozhatnak az energiaellátás biztosításában a megnövekedett kereslet, valamint a kialakuló hálózati üzemzavarok, hálózati szűk keresztmetszetek, csökkent erőművi teljesítőképesség, illetve forráshiányos állapot miatt. Hőhullámok idején megnő a villamos energia iránti kereslet, nagyrészt azért, mert jelentősen fokozódik a légkondicionálók és ventilátorok használata.

Ez extra terhelést jelent a villamosenergia-hálózat számára, forrás-megfelelőségi probléma alakulhat ki, a kereslet pedig meghaladhatja a rendelkezésre álló termelési és importkapacitás maximumát.

Az erősen terhelt hálózati eszközök és a csökkentett termelés kombinációja növeli a feszültség instabilitásának kockázatát, a megnövekedett kereslet és a hálózatot érő hőterhelés miatt gyakrabban léphetnek fel feszültségingadozások és -problémák, illetve frekvenciaingadozás. A túlterhelt hálózati elemek kikapcsolódhatnak, és sérülhet az N-1 üzembiztonsági elv (miszerint a hálózat egy elemének kiesése nem okoz zavart az átvitelben) betartása. A kikapcsolódások további túlterhelődésekhez vezetnek, és a láncreakció-szerű, úgynevezett kaszkád-bomlás következhet be, melynek nyomán részleges vagy akár teljes áramszünet alakulhat ki.

A lehetséges intézkedések között szerepel az erőmű-csúcsrajáratási tervek és a fogyasztói korlátozási rendek alkalmazásának elrendelése is. A rendszerirányító a hőhullám és szárazság miatt kieső erőművi kapacitásokat és villamos energiát alapvetően a rendszerszintű szolgáltatások, illetve a rendelkezésre álló szabályozási kapacitások igénybevételével pótolhatja. Tehát

a MAVIR elsősorban a normál esetben is a kereslet-kínálati viszonyok kiegyensúlyozását szolgáló, jellemzően erőművi kapacitások aktiválásával kezelheti a helyzetet.

Szélsőséges esetben teher-újraelosztással (korlátozás a termelés, a terhelés vagy mindkettő módosítása révén a villamosenergia-rendszerben megvalósuló fizikai áramlás megváltoztatása és a fizikai szűk keresztmetszet enyhítése vagy a rendszerbiztonság más módon történő biztosítása céljából), valamint nemzetközi kisegítések igénybevételével is növelheti a hazai villamosenergia-ellátást.

Abban az esetben pedig, ha az eddig felsorolt intézkedések sem bizonyulnak elegendőnek, illetve ha ezek kimerülnének, fogyasztói korlátozásokat, rotációs kikapcsolási rendet (RKR) is szükségessé válhat bevezetni a rendszeregyensúly érdekében. Az RKR kikapcsolási fokozatokba sorolja a felhasználókat az egyenlő elbánás elvén és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmának elvén.

A károk minimalizálása érdekében a felhasználók szolgáltatásból való kikapcsolásának időtartama nem haladhatja meg a 3 órát, az ország működéséhez legfontosabb alapvető felhasználókat pedig csak olyan mértékben érintheti a kikapcsolás, hogy az ne veszélyeztesse alaptevékenységük ellátását. Ezeket az alapvető felhasználókat kormányrendelet alapján a MEKH jelöli ki.