Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.92
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Egy nő szavaz az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53-as számú szavazókörben 2024. június 9-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Méltányosság: hat tényező kell a kormányváltáshoz, de több is hiányzik

A Méltányosság Politikaelemző Központ tanulmánya szerint hat tényezőre van szükség egy hosszú ideje kormányzó erő politikai hanyatlásához. Ezek közé tartozik a vezető hitelének megromlása, a kormánypárt egységének megbomlása, valamint az általános gazdasági problémák is. Az intézet – a többi között – dél-afrikai, japán és olasz kormánybukások példáit is említi összefoglalójában. Rajnai Gergely elemző szerint Magyarországon is érzékelhetők a vezető politikai formáció kifáradásának jelei.

A Méltányosság Politikaelemző Központ tavaly megjelentetett egy könyvet, Kormányzásra várva címmel, amiben fölvázolták, hogy egy hosszú kormányzási időszak hogyan tud véget érni, és milyen tényezők határozzák meg a hosszát. A könyv megjelenése óta eltelt egy év, ezért a Méltányosság Politikaelemző Központ ugyanebben a témában most készített egy újabb elemzést, hogy az elmúlt évben történt magyarországi események miként járulnak hozzá azokhoz a tendenciákhoz, amelyekről a könyvben írtak.

A tavaly megjelent könyv arról szól, hogy amikor egy párt nagyon sokáig kormányoz, akár 3-4 cikluson keresztül, akkor megjelenhetnek nála az elfáradás jelei – mondta az InfoRádió kérdésére Rajnai Gergely.

„Elfárad akár a gazdasági teljesítmény, akár az ideológia, akár a vezető népszerűsége, vannak még ilyen tényezők, és ha ezek egyszerre bekövetkeznek, akkor érhet véget a kormányzás. Hogy ez megtörténjen, ahhoz hat tényezőre van szükség a szakirodalom szerint” – tette hozzá az elemző. Mint mondta: az egyik szempont a vezető hitelének a megromlása, hiszen ezeknek a rendszereknek jellemzően van egy erős vezetője, akinek komoly a népszerűsége, ám ebben negatív változás állhat be. Rajnai Gergely szerint Orbán Viktor esetében nagyon radikális népszerűségcsökkenés nem történt, mint például Margaret Thatcher korábbi brit kormányfőnél, akinek le kellett mondania, mert annyira rossz volt a megítélése már Angliában.

Egy másik szempont a gazdaság helyzete, amikor a gazdasági teljesítményt már nem tudja hozni a kormánypárt, és az is tényező, amikor megbomlik a nagy kormányzó párt egysége. Rajnai Gergely szerint gyakran az is hozzájárul a hanyatláshoz, hogy egyes politikusok távoznak a pártból. Az elemző szerint ide sorolható Magyar Péter is, aki „gyakorlatilag belülről érkezett, még akkor is, ha nem volt élpolitikus”.

Hozzátette: szintén fontos lehet, hogy az ideológiai tartalom, amit kínál a párt, megfárad, már nem annyira érdekes. Szerinte nincs a Fideszben válasz arra, hogy most éppen mi a fő narratíva, mint volt korábban a migráció, az ukrán–orosz konfliktus, és annak megoldási kérdései, vagy akár a Gyurcsány-kérdés, de most az elemző nem lát ilyet, ami egyértelműen népszerű lenne akár a saját tábor számára is.

A szakirodalomból idézett hat fontos tényező közül a fenti négy vonatkozik a kormányra, míg két további az ellenzékre, mert az ellenzék sem teljesen tétlen abban, hogy megszűnjön a hosszú kormányzás. Az egyik tényező szerinte az, hogy az ellenzék nem fragmentált, szétesett, mint korábban, hanem összeáll egy erővé. „A Tisza Párt ezt meg tudta valósítani, egy párt küzd egy másikkal majd valószínűleg 2026-ban” – mondta Rajnai Gergely.

A hatodik szempontként pedig azt említette, hogy az ellenzéknek legyen új ideológiai kínálata. Szerinte ez jelenleg nem látszik, mert Magyar Péternek és a Tisza Pártnak „nincs egy olyan világos ideológiai ajánlata, amivel egyértelműen tudja mutatni: valóban alternatívát tud adni arra, amit a Fidesz kínált az elmúlt már lassan húsz évben".

Hangsúlyozta azt is, hogy a hat tényezőből nem egyedül a Tisza Párt világos ideológiai háttere hiányzik, hiszen Orbán Viktor esetében sem mutatkozik a népszerűségének olyan megváltozása, ami megfelelne az ellenzék céljainak.

Az elemző arról is beszélt, hogy a mérések szerint szinte mindenhol valamekkora Tisza-előny látszik a Fidesz-KDNP-vel szemben, de nagyon szoros még ez a küzdelem, ráadásul egy év van hátra, lehet változás. A trend egyértelműen azt mutatja, hogy a Tisza folyamatosan erősödik, a Fidesz meg inkább egy kicsit gyengül.

„Az lesz érdekes, hogy mennyire tud megújulni az előttünk álló egy évben a Fidesz, illetve mennyire tudja megtartani a mostani lendületet a Tisza Párt. Tudunk olyan példákról, hogy úgy tűnt már, a domináns párt visszaesik, de képes volt megújulni, Japánban is volt ilyen eset” – mondta az elemző. Azt is kiemelte: nem lefutott még a választási verseny, a a trendek nagyon gyorsan tudnak fordulni is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×