Infostart.hu
eur:
379.32
usd:
321.66
bux:
127042.45
2026. február 24. kedd Mátyás
Repedezett termőföld egy kukoricatáblában a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint a tavalyi év is száraz volt hazánkban, majd idén ez tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Költségvetés 2026 - Sivatag lesz az ország harmada? Ezt tervezi a kormány

Az ország egyharmada sivataggá válhat - hangzott el az Országgyűlésben, ahol a jövő évi költségvetés tervezetének vízgazdálkodási forrásairól vitáztak a képviselők.

A független Varga Ferenc arról beszélt a költségvetési vitában a parlamentben csütörtökön, hogy nem látja a 2026-os büdzsétervezetben a vízvisszatartásra szánt megemelt forrásokat, a talajvíz védelmét és a víztakarékosság ösztönzését.

A Párbeszéd képviseletében felszólaló Szabó Rebeka csatlakozott hozzá. Az ellenzéki politikus arra figyelmeztetett, hogy az ország egyharmada elsivatagosodik, és a jelenlegi ráfordítási szint mellett 200-300 évet venne igénybe a víziközmű-hálózat megújítása.

"2025-ben a vízvisszatartás egyáltalán nem jelenik meg önálló fogalomként a tervezetben, miközben rohamtempóban szárad ki az ország, pedig létezett vízvisszatartási program, de a költségvetésben nem látok erre most elkülönített forrásokat" - mondta.

Egyébként ez az egész vízkérdés szerinte "tényleg tragikus".

"Az, hogy az ország egyharmada elsivatagosodik, és az, hogy erre egyébként megvannak a szakma megoldásai, az, hogy a vízvisszatartásnak milyen módszerei vannak, amelyek ugye a táji adottságokat használják. Az, hogy tájhasználatváltásra lenne szükség, az, hogy a tájban kell megtartani a vizet, ezek mind-mind olyan dolgok, amikre valamennyi forrást kéne azért áldozni" - folytatta.

Megérti, hogy az árvíz ellen a településeket meg kell védeni, de a klímaválságnak egy nagyobb problémájának látja az elsivatagosodást.

Erre válaszul a fideszes Bányai Gábor azt mondta: a költségvetés jövőre 54 milliárd forintot biztosít vízgazdálkodási feladatokra.

"A klímaváltozás miatt ma már nincs tél és tavasz. Nincsenek hótartalékok a magas hegyekben. Az árvizek, ha érkeznek is, már gyorsabbak és kiszámíthatatlanabbak, mint korábban, és a tavasz, a nyár helyett ősszel érkeznek ezek a nagy árvizek, ha érkeznek. A költségvetés célzott forrásokat biztosít továbbra is a folyami védtöltések megerősítésére, új szivattyútelepekre, víztározókra és modern monitoring eszközökre és rendszerekre. Nem engedhetjük meg, hogy a magyar emberek otthonai vagy termőföldjei víz alá kerüljenek, életük veszélyben legyen. Ennek a folyamatos munkának köszönhető, hogy az utóbbi évek árvizei nem okoztak tragédiákat, mint a szomszédos országokban."

Mint fogalmazott, paradigmaváltás történt, az elmúlt évek hirtelen felgyorsuló és megállíthatónak tűnő aszályosodási folyamatai változtatásra kényszerítették a vízügyi szakembereket és döntéshozókat.

"Már csak nem levezetjük a tavaszi belvizeket, hanem megtartjuk azokat, ahol lehet, és ahol engedik a földek gazdái."

Egy másik fideszes felszólaló, Bencsik János emlékeztetett rá, hogy a vízügyi ágazatban dolgozók idén fizetésemelést kaptak, és jövőre további 9,2 milliárd forinttal növekszik a béralapjuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szijjártó Péter: Brüsszel összejátszik Ukrajnával Magyarország és Szlovákia ellenében

Brüsszel összejátszik Kijevvel Magyarország és Szlovákia energiaellátásának veszélyeztetésében, és Kaja Kallas ebben a helyzetben nem a két tagállam mellé áll, hanem magyar és szlovák katonák Ukrajnába küldését szorgalmazza – közölte Szijjártó Péter Brüsszelben.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Alaposan elromlott a hangulat, csúnyán megütötték az amerikai tőzsdéket

Alaposan elromlott a hangulat, csúnyán megütötték az amerikai tőzsdéket

Az európai részvények bizonytalan felütéssel kezdték a hetet, a globális piacok igyekeznek belőni Donald Trump legújabb globális vámintézkedéseinek hatását. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság a Trump-féle „viszonossági” vámok jelentős részét elutasította, azonban az elnök a hétvégén bejelentette, hogy most egy új, egységes, 15%-os globális vámot vezet be a korábbi 10% helyett. Trump a Truth Socialön közzétett bejegyzésében közölte, hogy az új vámok „azonnali hatállyal” lépnek életbe. Eközben továbbra is nyomasztják a piacokat az AI diszruptív hatásaival kapcsolatos félelmek, több részvény is nagyot esett ennek kapcsán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×