Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Kósa Lajos, a Fidesz önkormányzati választásokért felelős kampányfőnöke sajtótájékoztatót tart Békéscsabán, a Csabagyöngye Kulturális Központban 2019. szeptember 4-én. Az ország 3177 önkormányzatából mintegy 1200 településen állított jeltöltet a Fidesz-KDNP, ami az önkormányzatok számát tekintve 37 százalékos eredmény, de ezeken a településeken összesen 7,8 millióan laknak, vagyis az ország lakosságának négyötöde olyan helyen él, ahol lehet fideszes jelöltre szavazni.
Nyitókép: MTI/Lehoczky Péter

Kósa Lajos módosítaná az utónévtörvényt, és még jó néhány dolgot

A tárca nélküli miniszter által jegyzett törvényben felsorolják azt is, milyen kérdésekről nem kell a parlamentnek benyújtás előtt társadalmi egyeztetést folytatni.

Az anyakönyvezhető utónevekkel összefüggésben egyes törvények módosításáról nyújtott be módosító-javaslatot Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke és ebben van egy különös rész, ami a jogszabály-tervezetek kötelező társadalmi vitáját érinti - írja az atv.hu.

"A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosítása" címmel a javaslatban közlik:

"Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

  1. a fizetési kötelezettségekről,
  2. az állami támogatásokról,
  3. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,
  4. az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról,
  5. a nemzetközi szerződés kihirdetéséről,
  6. a szervezet és intézmény alapításáról, valamint
  7. az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. § (3) bekezdése és 46. § (3) bekezdése szerinti utónévjegyzékről szóló jogszabályok tervezeteit".

Mint ismert, a korábbinál szélesebb körű társadalmi egyeztetését előíró szabályokat a magyar kormány az Európai Bizottságnak tett vállalásai részeként írta elő még 2022-ben - írják.

Az egyeztetési előírás viszont csak a Magyar Közlönyben megjelenő törvényekre, határozatokra, rendeletekre érvényes. A rendelkezés hatálya alá tartozó jogszabálytervezetek esetében 90 százaléknak kell lennie azon tervezetek arányának, amelyeket társadalmi vitára bocsátanak. A tervezeteket a kormányzati honlapon teszik nyilvánossá, a társadalmi vitára nyolc napot kell biztosítani.

A megadott időn belül beérkezett vélemények, javaslatok mérlegelésére törvénytervezet vagy kormányrendelet-tervezet esetén a kormány döntését megelőzően, miniszteri rendelet esetén pedig a kihirdetést megelőző öt napot kell biztosítani.

Másrészről viszont nem kell társadalmi vitára bocsátani a tervezetet, amennyiben "az egyeztetés Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné".

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×