Éder Tamás szerint a húspiacon normalizálódik a helyzet, mert a legtöbb uniós tagország visszavonta azokat az ideiglenes intézkedéseket, amelyeket a magyar termékek behozatala ellen vezetett be a ragadós száj- é körömfájás megbetegedés megjelenése után. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke jelezte, kisebb korlátozások vannak még érvényben, de ezek már érdemben nem befolyásolják az exportértékesítési lehetőségeket. Mint hangsúlyozta, már inkább piaci alapú önkéntes korlátozások maradtak, amik egy-egy külföldi húsipari cég dönt úgy. hogy még kockázatosnak tartja a magyarországi hús behozatalát, de az Európai Bizottság felszólítására szép lassan a tagországok megszüntették a piackorlátozó intézkedéseket.

A járvány azonban az ágazat sok szereplőjének okozott jelentős, rövid távú károkat, és nem csak a járvánnyal érintett területeken, hanem az egész országban, hiszen fájdalmas veszteségeket hozott az exportpiacokon eluralkodó bizonytalanság. „Az egyik nap Románia, a másik nap Lengyelország, a harmadik nap Csehország vezetett be a termékek különböző kategóriájára azonnali behozatali stopot. Ez azokat a cégeket, amelyek ezekben az országokba napi szinten szállítanak gyártási alapanyagot vagy készterméket, bizony nagyon kényelmetlenül érintette” – mondott példát az elnök.

Éder Tamás szerint több uniós országban kihasználták a megbetegedés magyarországi megjelenését, és igyekeztek a helyi cégeket előnyhöz juttatni. Nem tartja fairnek, hogy jó néhány napon keresztül a bizottsági útmutatás ellenére fenntartottak korlátozó intézkedéseket, vagy például Lengyelországban médiakmpányt folytattak arról, hogy a magyar húsok, húskészítmények vagy tejkészítmények veszélyesek lehetnek.

Most Magyarország úgynevezett tükörintézkedéseket vezetett be. Lengyelország, Horvátország, Csehország, Szlovénia és Románia területéről nem hozhatók be hazánkba a ragadós száj- és körömfájásra fogékony állatfajok, azok szaporítóanyagai, termékei és melléktermékei, valamint az ilyen állatok számára szánt takarmány. A korlátozás három hónapig lesz érvényben, és az ígéretek szerint szigorúan ellenőrzik és szankcionálják. Éder Tamás azt mondta, vegyesek az érzéseik az ellenlépések miatt, egyrészt azért, mert nem egyeztettek róla a szakmai képviseletekkel, másrészt pedig erre újabb ellenintézkedés jöhet az érintett országoktól, és az összességében a magyar vállalkozóknak lenne kellemetlenebb. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke jelezte, Lengyelország kivételével, mindegyik érintett országgal szemben jelentős a külkereskedelmi többletünk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában. Ebbe az öt országba a mezőgazdasági és élelmiszeripari export 27 százalékát szállítják, míg az importunk 26 százaléka is innen jön, de döntően Lengyelországból.

„Olyan országokkal szemben léptünk most fel, amelyek inkább piacaink nekünk, mint vagyunk mi piacaik az ő termékeiknek”

– tette hozzá.

Az is problémát jelenthet, hogy sok magyar vállalkozás dolgozik együtt a környező országok termelőivel, feldolgozóival, vannak például Magyarországon vágóhidak, amelyek Horvátországból vagy Csehországból is vásárolnak rendszeresen alapanyagot, „tartós bizalmi alapú kapcsolat alakult ki, és most az egyik pillanatról a másikra teljesen elbizonytalanodott”.

„Az együttműködés most elakad, a beszerzést nem könnyű egyik napról a másik napra átszervezni, úgyhogy azoknál a cégeknél, amelyeknek ezen országokkal importkapcsolata van, most bizony vakargatják a fejüket, egyáltalán nem örülnek a helyzetnek, és próbálnak alternatív beszerzési forrásokat” – mondta Éder Tamás.