Évente 8-12 ezer hívást kap a 80-20-55-20-as számon elérhető Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat. Az elmúlt húsz évben több mint 210 ezer hívás kezeltek, ez átlagosan 10 500 hívást jelent évente. A megkeresések során 28 160 embert helyeztek el, ebből 8 ezer volt nő, 20 ezer gyerek és 160 férfi. A legtöbben Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből érkeznek a krízisellátásba.

„2003-ban született országgyűlési határozat arról, hogy a kapcsolati erőszak elleni küzdelemben Magyarországnak számos ponton kell előrelépnie” – idézte fel az InfoRádióban az Ökumenikus Segélyszervezet stratégiai és módszertani igazgatója. Rácsok Balázs ismertette, hogy ennek kapcsán indult el a krízisellátó rendszer megtervezése, aminek az egyik nagyon fontos állomása volt az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat létrehozása.

Az évek során nagyon sokat sikerült előrelépni, de az ellátórendszert továbbra is bővíteni kellene, hiszen még mindig csak a jéghegy csúcsát jelentik azok, akiken segíteni tud a szolgálat. Rácsok Balázs tapasztalata szerint nagyon sokan még mindig nem mernek segítségért fordulni, sokszor még a bántalmazott a rokonának sem meri elmondani, ha abúzus éri. A módszertani igazgató tapasztalata szerint tavaly is voltak olyan hónapok a krízisellátásban, amikor nagyon kevés volt a kapacitás az elhelyezésre, vagy egyáltalán nem állt rendelkezésre férőhely, de jelenleg is országosan 300 alatt van.

A legtöbb esetszám lelki bántalmazással kapcsolatos, sorrendben utána következik a fizikai és szexuális bántalmazás.

Rácsok Balázs ismertetése szerint a leggyakoribb ok amiért nők, édesanyák, fiatalkorúak krízisellátásba kerülnek, a fizikai bántalmazás és a szexuális abúzus. „A krízis lehet gyerekekre irányuló, de akár a házastársak egymás bántalmazására is érthető. A kapcsolati erőszak verbális bántalmazást is jelenthet. Ez a fajta bántalmazás sok esetben jobban fáj belülm lelkileg, mint egy pofon” – jelezte a szakember, hozzátéve, hogy a kapcsolati erőszakba beletartozik a gazdasági bántalmazás is, bár ilyen eseteket kisebb számban tapasztal a kríziskezelő szolgálat.

Sokan nem mernek segítséget kérni

A legsürgetőbb feladatnak Rácsok Balázs a jelenlegi krízisférőhelyek számának növelését nevezte, hogy Magyarországon legyen minél könnyebben elérhető a szolgáltatás. A társadalmi szemléletformálást már óvodáskorban el kellene kezdeni a szakember szerint: meg kell tanítani a konfliktuskezelést, mi az, amit lehet, mi az, amit nem szabad megtenni. Emellett úgy látja, hogy több olyan szemléletformáló kampányra lenne szükség, amely felhívja a figyelmet a kapcsolati erőszak formáira. A szakember rámutatott: kutatások szerint Magyarországon a legtöbb krízisbe jutott azért nem lép ki a bántalmazásból, mert nem tud arról, hogy kihez fordulhat. Hozzátette: még mindig jelentős azoknak a száma, akik nem mernek segítséget kérni: a krízisellátásba kerülők 15 százaléka 11-15 év folyamatos, heti többszöri bántalmazás után kért csak segítséget.

„A statisztika szerint átlagosan a hetedik-nyolcadik kilépési kísérlet lesz sikeres, a kilépési próbálkozások kudarcát az érzelmi függőség, a lakhatás megoldatlansága és az anyagi függőség okozza” – ismertette Rácsok Balázs.

Ha segítségre van szüksége

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 0-24-ben elérhető a 116-111-es számon, a hívás anonim és ingyenes. Chatelni 13-21 óra között itt lehet.

Ha felnőtt, tárcsázza a krízishelyzetben lévők részére rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as telefonszámot, akár mobiltelefonról is!