Korábban, évtizedekkel ezelőtt, mindig május 1-jén nyitottak meg a fővárosi strandok, ez hagyomány volt, de most már hozzáigazítjuk az időjáráshoz a strandok nyitását – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szűts Ildikó. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója felidézte, hogy húsvétkor már megnyitották a Palatinuson a Margaréta-medencét, és sokan élvezték is a jó időt a strandon.

Arról is beszélt a vendég, hogy két ütemben nyitják a fővárosi strandokat. Május 31-től az egész évben működő fürdők – Paskál, Pesterzsébet, Csillaghegy – mellett már elérhető lesz a strandterület is, a Palatinus, a legnagyobb strandfürdő viszont már május 17-én is fogad vendégeket. Az igazi strandok, római, illetve pünkösdfürdői június 14-15-én nyitnak majd ki.

A vezérigazgató azt mondta, az idén nagyon visszafogott az árazás, mert szeretnék a hazai vendégeknek továbbra is elérhetővé tenni a strandokat és a fürdőket. Január elsejétől ötszázalékos áremelés volt minden fürdőben, és a strandokon is hasonló lesz az emelés mértéke. A strandokon 4000-5000 forint között lesz a felnőtt belépők ára. Más kategóriába esnek a történelmi fürdők – Széchenyi, Gellért, Rudas –, azoknak az árait ugyanis mindig az európai történelmi fürdők áraihoz igazítják, ezért ott július elsejétől ismét árat emelnek, és ezzel igazítják az európai színvonalhoz.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. 2024-ben árbevételben is és az adózás utáni eredményben is csúcsot döntött, 26,3 milliárd forint volt az árbevétel, az adózás utáni eredmény pedig meghaladja a 6,2 milliárd forintot – sorolta Szűts Ildikó. Azt is elmondta, a siker több tényezőnek is köszönhető, a vendégszám nem változott, négymillió fordultak meg a fürdőkben és a strandokon, ezt nem is akarják növelni, mert nem szeretnének zsúfoltságot.

„Az üzleti siker egy nagyon tudatos stratégia eredménye. Eldöntöttük azt, hogy megpróbálunk olyan árazási stratégiát kialakítani, ami a külföldi és a hazai vendégek számára is vállalható belépőárakat tartalmaz, de a hazai vendégeknek rendkívül nagy kedvezményrendszert is biztosít” – mondta a vezérigazgató, és hozzátette, ez a hazai kedvezményrendszer nagyjából négymilliárd megtakarítást jelent a magyar vendégeknek. Azt is elismerte ugyanakkor, hogy tavaly nagyon jó idő volt nyáron, és ez meghatározó a fürdők eredménytermelő képességében.

„Budapest a fürdők fővárosa, minden második turista eljön fürdőbe is, és a vendégek 70 százaléka, mielőtt eljön Budapestre, már eldönti, hogy melyik fürdőt választja. Aki pedig visszatér a magyar fővárosba, az két dolog miatt teszi: a gasztronómia és a fürdők” – mondta a bevételi rekord másik összetevőjéről, és hozzátette, ehhez igazítják a marketingstratégiát, most 130 turisztikai partnerrel dolgoznak együtt a budapesti fürdők népszerűsítésén.

Az idei év a BGYH-nál a nagy beruházásokra való felkészülés éve. A történelmi fürdők nyilván több mint százévesek, ezért folyamatos felújításra szorulnak. A Gellért fürdőben az utolsó nagy rekonstrukció az 1970-es években volt, évek óta „lélegeztetőgépen tartották”, de most elindul majd a munka a szomszédos szálloda felújításával párhuzamosan. A közbeszerzési eljárás még zajlik, de a tervek szerint a fürdő már az idén ősszel bezár, 2026 második felében kezdődhet a rekonstrukció, és 2028-ban térhetnek majd vissza a vendégek a megújult létesítménybe.

Rendezetlen még a Rác fürdő sorsa is, amelyet 2021-ben vásárolt vissza a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. egy felszámolási eljárásban, 2023-ban készítettek egy műszaki megvalósíthatósági tanulmányt a fürdő felújítására, és ezt elfogadta a Fővárosi Közgyűlés 2023 októberében. Kiírták a közbeszerzési pályázatot, de 2024 áprilisában egy adminisztratív hiba miatt eredménytelenül zárult az eljárás. Jelenleg a korábban elkészített műszaki megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálata zajlik, most a főváros döntésére vár a társaság, de a vezérigazgató reménykedik, hogy lehetőséget kapnak a fürdő felújítására. További kérdés, hogy mi lesz a sorsa a fürdővel egybeépült szállodának, amelynek jelenleg szintén a zrt. a tulajdonosa.

A Széchenyi fürdő felújítása is évtizedek óta várat magára, Szűts Ildikó elmondta, a termálrészleg átalakítását 2024-ben elkezdték, a tervek szerint három ütemben négy és fél milliárd forintért újulhat meg, az idén jöhet ennek a második szakasza, most az úszómedence és környezete változik meg, ezzel várhatóan június végére el is készülnek.

A Dandár fürdő tavaly június 15-én bezárt, és még nem nyitott meg, mert eredetileg csak a szigetelést akarták kicserélni, de a bontásnál kiderült, hogy nagyobb a gond, a födémet statikailag is meg kell erősíteni. Ez a munka már a vége felé jár, és a tervek szerint júniusra meg tudják nyitni a fürdő belső tereit is.

„Magyarország az az öt országban van a világon, ahol a legtöbb gyógyforrás van, és ebből Budapest pedig kimondottan kiemelkedik, mert 118 forrás van a város alatt” – emelte ki Szűts Ildikó, és jelezte, komoly feladat, hogy ezt a kincset megőrizzék az utókornak. Erre nagy energiát fordítanak, és emiatt nagy óvatossággal kezelik a geotermikus energia hasznosításának lehetőségeit is.

- A higiénia, a fürdők fertőtlenítése és mondjuk a gyógyhatás, az mindig összehozható? Pusztán arról van szó, hogy külön terek, külön medencék kellenek a fürdőkben, és egyáltalán mondjuk továbbra is a klór a megszokott mindennapos eszköz a fertőtlenítése a fürdőkben? Ugye gyógyvíznél ez nyilván elképzelhetetlen, mert akkor a gyógyhatás az igencsak sérülne.

A BGYH a Fővárosi Közgyűlés felkérésére vizsgálja a folyami fürdőzés lehetőségeit, mert a mérések szerint a Duna vízminősége kiváló, Szűts Ildikó szerint csak esőzés jelent veszélyt, mert a csapadék bármit bemoshat a folyóba. A társaság most azt vizsgálja, hogy miként lehet a Dunát visszaadni fürdésre, négy helyszínt is javasolnak, most vár a projekt a hatósági és a kormányhivatali engedélyekre. A vezérigazgató azzal számol, hogy július elején a már korábban kipróbált Római-part mellett még egy helyen nyílhat Duna-fürdő Budapesten.

Hamarosan döntés születik a fővárosi cégek vezetőiről, és végezetül Szűts Ildikó elárulta, hogy mivel megfelel a feltételeknek, ezért ő is pályázott a vezérigazgatói posztra. „Ha rajtam múlik, én szeretném folytatni ezt a feladatot” – mondta a Budapest Gyógyfürdő és Hévizei Zrt. vezérigazgatója.