A fasizmus kifejezését mára elhasználták, ezért kiüresedett – mondta az InfoRádióban Lánczi András filozófus, egyetemi tanár, a XX. Század Intézet Fasizmus az örök bunkósbot kerekasztal-beszélgetése kapcsán.

„Napi használatban van; különféle baloldali megszólalók úgy használják a fasiszta szót, mint egy végső és ledorongoló negatív jelzőt, ami után már nem kell semmit sem mondani. Akit így neveznek, akire ezt ráhúzzák, az innentől kezdve mindegy, hogy mit mond, szalon- és vitaképtelen. Olyan gyakran használják bármiféle kontextus nélkül, hogy más egyéb politikatudományi kifejezésekkel együtt teljesen kiürült. Ki kapja már fel a fejét arra, ha elhangzik valakire, hogy fasiszta, komcsi, libsi?” – elmélkedett Lánczi András. Szerinte ezek a kifejezések a köznapi nyelvben használatosak már, valóságos tartalommal nem bírnak a mai használóik – köztük politikusok – szerint.

Beszélt a fasizmus filozófia kialakulásáról is.

„Nem egyszerűen egy hasraütésszerű doktrína volt, ez a liberalizmus válságára adott első, nagyon komoly politikai válasz volt a XX. század elején. Hogy ennek milyen intellektuális, filozófiai gyökerei vannak? Ha ebbe belemennénk, az megmagyarázná a teljes XX. századi diktatórikus rezsimek értelmét. Ezek nem tévedések, nem rosszindulatból alakultak ki, hanem a kigondolóik szempontjából nagyon pozitív elképzelések voltak, hogy hogyan lehet az ember problémáját megoldani. És ebben a pillanatban benne találjuk magunkat a modernitás csapdáiban, hogy hogyan vezetett el 200-300 év alatt a XX. századra az az európai filozófia, amely autoriter rendszerekben öltött testet; nincs modern diktatúra modern filozófia nélkül” – fogalmazott.

Lánczi András szerint a fejlett világban manapság az emberek, főleg a közszereplők a racionalitás helyett sok esetben az érzelmektől vezérelve nyilvánulnak meg.