Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a hatóság idei vagyonnyilatkozati eseti jelentéséről, valamint a szervezet működésének első évéről tartott sajtótájékoztatón a Corinthia Budapest Hotelben 2023. december 7-én.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Újabb bűncselekmények gyanúja miatt hallgatták ki az Integritás Hatóság elnökét

Biró Ferenc ellen a hivatali visszaélés mellett már hűtlek kezelés miatt is nyomoznak.

Újabb bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki Biró Ferenc Pált, az Integritás Hatóság elnökét a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Az elnököt – hivatali visszaélés mellett – már összesen 87 millió forintra elkövetett hűtlen kezeléssel is gyanúsítja a nyomozó főügyészség.

A megalapozott gyanú szerint Biró Ferenc Pál az Integritás Hatóság elnökeként 2023. január 1-jén megbízási szerződést kötött egy külföldi székhelyű gazdasági társasággal azért, hogy a társaság segítse az Integritás Hatóságot brüsszeli székhelyű diplomáciai külképviselet felállításában és működtetésében. Az Integritás Hatóság magyar autonóm államigazgatási szerv, diplomáciai külképviselet létesítésére nem jogosult. Az Integritás Hatóság e szerződés alapján mintegy 17 millió forintnak megfelelő eurót fizetett ki a társaságnak.

Biró Ferenc Pál az Integritás Hatóság elnökeként 2024 áprilisában két újabb szerződést kötött ugyanezzel a külföldi gazdasági társasággal. A közlemény szerint az egyik határozott időtartamra szóló, tanácsadói szerződés az Integritás Hatóság stratégiai kommunikációját hivatott támogatni az Európai Unióban. Az Integritás Hatóság feladatainak ellátásához a szerződésben írt feladatok elvégzése nem volt szükséges.

A másik határozott időtartamra szóló, tanácsadói szerződésben a gyanúsított lényegében a hatóság feladatkörének ellátásához nem tartozó lobbi tevékenységgel bízta meg a céget. A két szerződésre Biró Ferenc Pál rendelkezése alapján az Integritás Hatóság összesen ezidáig mintegy 45 millió forintnak megfelelő eurót fizetett ki.

A megalapozott gyanú szerint Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnökeként a hatóság feladatköréhez kapcsolódó végzettséggel nem rendelkező családi ismerősével közszolgálati jogviszonyt létesített a hatóságnál bruttó kétmillió forintos havi fizetésért. A férfi a létrehozni tervezett úgynevezett Integritás Akadémia mellett működő háromfős Rektori Tanács tagja lett volna, és a tantervi tematika kidolgozásában vett részt. Az akadémia semmilyen módon nem kapcsolódott az Integritás Hatóság feladatköréhez, olyan témakörökben tervezett oktatást, mint "A halál hagyományos és modern értelmezése és a létkorrupció összefüggései. A halál utáni exisztencia és az integritás helyreállítása". A férfi közel 12 millió forint juttatást kapott mintegy hathónapos közszolgálati jogviszonya alatt.

A megalapozott gyanú szerint Biró Ferenc Pál az államháztartásról szóló törvényben foglalt gazdálkodási szabályokat megszegve, a korábbi gyanúsításban foglaltakkal együtt összesen közel 87 millió forint vagyoni hátrányt okozott az Integritás Hatóságnak – közölte a KNYF.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×