Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a NATO-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozásán Brüsszelben 2025. február 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

"Lesznek olyan elemek, amelyeket egyik fél sem akar" – hírek az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokról

Miután szerdán Donald Trump telefonon megállapodott a béketárgyalások elkezdésében Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a NATO-szövetségesek védelmi minisztereinek csütörtöki brüsszeli tanácskozása előtt újabb információk derültek ki a várható béketárgyalásokról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt újságíróknak, hogy Ukrajna nem fogad el semmilyen megállapodást, amelyet az ország részvétele nélkül kötöttek. Hozzátette: "fontos, hogy ne Putyin terve szerint menjen minden", és hogy a tárgyalások ne váljanak kétoldalú megbeszélésekké Oroszország és az Egyesült Államok között.

Trump Putyinnal folytatott telefonálását nem vette annak jeléül, hogy az amerikai elnök prioritása volt az Oroszországgal való egyeztetés, de megjegyezte, hogy a dolog "mindenesetre nem túl kellemes", mert Ukrajnáról nem lehet beszélni Ukrajna nélkül. Álláspontja szerint az európaiaknak is tárgyalóasztalhoz kell ülniük. Zelenszkij elmondása szerint kijelentette előző napi telefonbeszélgetésük alkalmával Trumpnak, hogy országa számára a "biztonsági garanciák" jelentik a prioritást, ezt viszont az Egyesült Államok támogatása nélkül nem látja.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője időközben Moszkvában közölte, hogy "így vagy úgy, de természetesen Ukrajna is részt fog venni a béketárgyalásokon".

"Lesz ennek a párbeszédnek egy kétoldalú orosz-amerikai nyomvonala, és lesz egy olyan vonal, amely Ukrajna részvételéhez kapcsolódik"

– idézte Peszkovot a TASS hírügynökség nyomán a BBC.

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter is beszélt Brüsszelben újságíróknak arról, milyenek lesznek a béketárgyalások: ezek "tartalmazni fognak olyan elemeket, amelyeket egyik fél sem akar", és arra nincs mód, hogy a határokat ismét a 2014-es állapot szerint (amikor Oroszország elfoglalta a Krímet) húzzák meg, szögezte le. A tárgyalásokba bevonják Putyint és Zelenszkijt is, az egyeztetéseken téma lehet Ukrajna további támogatásának módja is.

Mark Rutte NATO-főtitkár üdvözölte Pete Hegseth jelenlétét a brüsszeli találkozón, megjegyezve, hogy az amerikai védelmi miniszter világos üzenettel érkezett: Washington tartósan elkötelezett egy erős NATO-szövetség mellett, de a tagországoknak "méltányos részt" kell vállalniuk a költségekből. Majd megismételte Kaja Kallas (az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) és a Weimar+ szövetség közleményének szavait (melyeket Orbán Viktor erősen kritizált): "mindannyian egyetértünk abban, hogy Ukrajnát a lehető legjobb helyzetbe kell hoznunk a tárgyalásokhoz".

A főtitkár szerint a NATO-nak "háborús gondolkodásmódra" kell váltania. Felidézte, hogy a NATO 50 milliárd eurós támogatást nyújtott Ukrajnának, ennek 60 százalékát Európából és Kanadából kapta Kijev. (Donald Trump amerikai elnök korábban felszólította a NATO többi tagját, hogy növeljék hozzájárulásukat, ez erre lehet válasz.) Rutte megemlítette, hogy új katonai támogatási csomagot jelentettek be Ukrajna számára, amely "egyértelműen" mutatja, hogy Európa és Kanada egyre nagyobb terhet vállal.

Mark Rutte ragaszkodott hozzá, hogy Ukrajna legyen részese a tárgyalásoknak, amelyek reményei szerint "tartós" békéhez vezetnek, ugyanakkor szavai szerint Vlagyimir Putyinnak tudnia kell, hogy Ukrajna "minden támogatást megkap, amire szüksége van". Viszont

a NATO-tagság kérdése nem része a béketárgyalásoknak,

szögezte le.

Címlapról ajánljuk
Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

2026 júniusában 117 millió hordóval nőtt a tengeren lévő olaj mennyisége, miközben a szárazföldi készletek 96 millió hordóval apadtak. A világ tehát papíron több olajjal rendelkezett, de kevesebb volt belőle ott, ahol gyorsan üzemanyagot lehetett volna előállítani. Az OPEC+ hiába emeli a kitermelést, ha a tankerek, a finomítók és a terméktárolók nem tudják ugyanolyan gyorsan követni. Ezért fordulhat elő, hogy a Brent ára csökken, a benzinkútnál mégsem lesz olcsóbb a dízel.

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Az adatközpontokról eddig főként azért folyt környezetvédelmi vita, mert elképesztő mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak – lásd a vicceket arról, hogy a Duna is a ChatGPT miatt apadt le. Az elmúlt hónapokban azonban megjelent egy új probléma is: maga a hőtermelés. Az amerikai Phoenixben kutatók először mértek közvetlenül 2 Celsius-fokot meghaladó felmelegedést egyes adatközpontok szél alatti oldalán, miközben egy globális elemzés szerint a létesítmények környezetében a felszín átlagosan mintegy 2 fokkal lehet melegebb. Hőkupolát ettől még nem képesek létrehozni a szerverfarmok, de éppen azokban az időjárási helyzetekben válhat legkellemetlenebbé a hulladékhőjük, amikor a levegő egyébként is alig mozog, és a városok éjszaka sem tudnak lehűlni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×