A közigazgatási és területfejlesztési miniszter a gondola.hu-nak adott interjúban felidézte: 2024 januárjában egy olyan minisztériumi szervezetrendszer jött létre, amely példátlan lehetőséget biztosít a közigazgatás valamennyi résztvevője számára, ideértve az önkormányzatokat is. A kormányhivatalok, a területfejlesztési és az európai uniós források hasznosítását szolgáló intézményrendszer, valamint az önkormányzatok ügyeinek közös központi igazgatási egységének kialakításával mára minden adott ahhoz, hogy a partnerség legyen a közös nevező. Ennek legjobb példájaként a Versenyképes Járások Programot emelte ki, melynek kialakításánál számos ponton figyelembe vették az észrevételeket és javaslatokat.

A január 1-jén indult programról szólva emlékeztetett: annak keretében támogatás igényelhető térségi alapinfrastruktúra és elérhetőség fejlesztése, térségi közszolgáltatások fejlesztése, térségi gazdaságfejlesztés és településüzemeltetés tárgyában is.

"Azt szeretnénk elérni, hogy 2025-ben már a gyakorlatban is megvalósuljon az az új területfejlesztési szemlélet, amelynek eredményeként az eddig kizárólag településalapú fejlesztéspolitika mellett erőteljesen megjelenik a térségi alapú is"

- fogalmazott.

Hangsúlyozta ugyanakkor: a Versenyképes járások program nem váltja fel a településalapú fejlesztési programokat, hiszen például a Modern városok program vagy a Magyar falu program kifejezetten sikeresek voltak. Ám ezekből a programokból kimaradtak a különböző települések közötti elemek, például a közlekedési infrastruktúra vagy a térségi közszolgáltatások fejlesztése.

Navracsics Tibor szavai szerint az új területfejlesztési szemlélet szervezeti, intézményi képviselője a Területfejlesztési Szolgálat, melynek alapvető feladata a kétirányú kapcsolattartás kialakítása, vagyis a szakpolitikai információk eljuttatása a területi szereplőkhöz és a térségi vélemények, tervek becsatornázása a kormányzati döntéshozatalba. A szolgálat emellett operatív segítséget is adhat például a fejlesztési dokumentumok összeállításában, illetve projektfejlesztésben.

A Versenyképes járások program megítélésében a tárcavezető értékelése szerint nem a politikai hovatartozás, hanem az anyagi szempontok játszottak nagy szerepet, a legfőbb kérdés tehát, hogy készek-e a városok a bevételüket megosztani. "Mindenkivel több körben leültünk egyeztetni, és szerintem januárban már egy olyan program indult útjára, amelyet többé-kevésbé mindenki elfogad és megért" - jelezte.

Hozzátette: az önkormányzatok finanszírozása kapcsán például megfogalmazódott annak lehetősége, hogy

ha az iparűzési adó növekménye nagyobb lesz, mint amit a Versenyképes járások program alapja jelent, akkor a jövőben további források maradhatnak az önkormányzatoknál.

Távlatosan pedig abban bízik, hogy 2026-2027-től a szolidaritási hozzájárulás is bekerül a Területfejlesztési Alapba - fűzte hozzá.

Az idei költségvetési törvény szigorítja az önkormányzati gazdálkodást - ismertette a miniszter, kiemelve: a faktorálás megtiltása az önkormányzatok számára, a kincstár felé teljesítendő adatszolgáltatási rendszert érintő szabályozás, valamint az az előírás, amely szerint az 50 millió forint feletti fejlesztési célú támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett számlára folyósítható, egyaránt az önkormányzatok gazdálkodásának stabilitását és átláthatóságát fogják a növelni.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 34 átlagos gazdasági erőt meghaladó járás közül 22 fővárosi kerület, itt a Budapesten kívüli Magyarországot csak 12 járás képviseli. 163 járás az átlagos gazdasági erő alatt helyezkedik el, közülük 55 járás fejlettsége az országos átlag felét sem éri el - figyelmeztetett.

A megoldás alapját a miniszter a területfejlesztési szemlélet gyökeres átalakításában látja. Az új területfejlesztési törvény például már arra tesz kísérletet, hogy a közigazgatásiegység-alapú fejlesztéspolitika mellé a területiegység-alapú, a térségalapú fejlesztési politikát is behozza. Ennek egyik első kézzelfogható eredménye a Versenyképes járások program, amely a járásokat jelöli ki egyfajta fejlesztési célpontnak - jelezte.

Navracsics Tibor kitért a Magyarországnak járó uniós forrásokra is, kiemelve: az Európai Bizottság három operatív program esetében a források 55 százalékát függesztette fel, sőt a 2021-27-es pénzügyi időszakban hazánk a tagállamok élmezőnyében van az uniós források felhasználása tekintetében.

"Ugyanakkor tény, hogy a most felfüggesztett pénzek felszabadításához az Európai Bizottsággal további tárgyalásokra és megállapodásra van szükség. Abban bízom, hogy amikor a most megalakuló Európai Bizottság már üzemszerűen működik, a tárgyalásokat tudjuk folytatni, és talán tudunk még felszabadítani további európai uniós forrásokat" - mondta el a miniszter.