Bár a legtöbb nő számára nagyon kecsegtetőnek tűnik 40 éves jogosító idő (munkával és gyerekneveléssel szerezhető szolgálati idő) megszerzése után rögtön nyugdíjba menni, korántsem biztos, hogy ezzel minden érintett jól is járt – írja hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.

A nyugdíjguru.hu alapítója ezzel arra utal, hogy a nyugdíjak évente csak az infláció mértékével nőnek, a keresetek azonban a gazdasági növekedéshez és a gazdaságpolitikai döntésekhez igazodva ettől eltérő, az utóbbi évtizedben évente jellemzően akár két-háromszor akkora mértékben nőttek. Így ha egy hölgy például a korhatára betöltése előtt öt évvel kérte a kedvezményes nyugdíját, akkor annak összege a következő öt évben csak a rendszeres nyugdíjemelések révén, az inflációval egyező mértékben nőhetett.

Ha viszont végig dolgozott volna a korhatára betöltéséig, akkor a keresete az utóbbi években jellemzően két-háromszor olyan gyors ütemben nőtt volna, mint az infláció. A korhatára betöltésével igényelt öregségi nyugdíja alapjául szolgáló nettó havi életpálya-átlagkeresetének összege ennek következtében jelentősen magasabb lehetett volna, miközben a szolgálati ideje hosszának növekedése miatt évente két százalékponttal nőhetett volna a korhatára betöltésével megállapított nyugdíja összege.

Ebben a tükörben egyértelműnek látszik, hogy rosszul is járhattak azok a nők, akik a 2011-ben bevezetett kedvezményes nyugdíjat a lehető legkorábbi időponttól igénybe vették.

Ha a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nagyobb mértékben nő, mint az infláció, akkor a keresetek gyorsabb növekedése miatt a nyugdíjasok és az aktív keresők tényleges vásárlóereje közötti olló gyorsan nyílik, vagyis a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsul. Minél korábban igényelte a kedvezményes nyugdíját egy nő, annál korábban találta magát ezen az utóbbi évtizedben évről évre meredekebb szegénységi csúszdán – írta a szakértő.

A helyzet azonban a 13. havi nyugdíj 2022-től teljes értékű visszavezetése miatt megváltozott, és egyebek között ennek következtében idén már kifejezetten előnyös lehet a Nők40 halasztás nélküli igénylése, különösen, ha a nyugdíj mellett továbbra is dolgozni kíván valaki – állítja Farkas András.

A nyugdíjrendszer a Nők40 révén különösen kedvezményezi a hölgyeket, miután ők hosszabb ideig élnek, vagyis hosszabb ideig kapják az öregségi nyugdíjukat, mint a férfiak, mégsem érvényesítenek az ő nyugdíjukkal szemben a hosszabb élettartamot tükröző semmilyen csökkentést, a kedvezményes nyugdíj esetében sem. (Nem alkalmaznak életjáradéki osztókat a várható további élettartam hosszának alakulása függvényében, mint például a svéd nyugdíjrendszerben.)

A nők várható további élettartama a jelenlegi tényleges nyugdíjba vonulási életkorukban (a nők kedvezményes nyugdíja miatt ez jellemzően 62 év) átlagosan 20,3 év, a férfiaknál viszont (az idén érvényes nyugdíjkorhatáruk betöltésével, 65 évesen) csak 13,2 év. Így egy kedvezményes nyugdíjat igénybe vevő nő átlagosan több mint hét évvel tovább kapja a nyugdíját, mint egy férfi.

Ha egységesen a 65 éves korban várható további élettartamot vizsgáljuk, akkor a nyugdíjkorhatár betöltése után egy hölgy átlagosan 17,3 évig (208 alkalommal), egy férfi 13,2 évig (159 alkalommal) kap nyugdíjat, vagyis a nők még ez esetben is 49 hónappal (több mint négy évvel) hosszabb ideig részesülnek nyugellátásban, mint a férfiak.

Az élethossziglan mért nyugdíjpénzáramlás alapján egy nő átlagosan 13 százalékkal, egy kedvezményes nyugdíjban részesülő nő 25 százalékkal nagyobb összeget kaphat nyugdíjként, mint egy férfi, annak ellenére is, hogy a nők átlagosan havi 30–40 ezer forinttal kisebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak.