Infostart.hu
eur:
363.66
usd:
308.45
bux:
136836.5
2026. április 17. péntek Rudolf
Rákosrendező vasútállomás. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Számos ponton elbukhat a Rákosrendező fejlesztése, közel 51 milliárd forint a tét

Kormányzati forrás szerint a magyar állam minden részletre kiterjedő garanciát kapott a jelenleg értékelhetetlen városrészre tervezett beruházással kapcsolatban. A terület elhanyagolt és veszélyes anyagokkal szennyezett.

Mint arról az Infostart is beszámolt, január 16-án a Kormány és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya megegyezett a Rákosrendező vasútállomás körüli rozsdaövezet adásvételéről. A Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett közleményből kiderült, hogy a területet 50,9 milliárd forintért vásárolta meg az Eagle Hills Csoport, amit három ütemben fog kifizetni. Az arab befektető 12 milliárd eurós fejlesztést vállalt számos sport-, oktatási- és szabadidős létesítmény építésével. Mint írták, "a Grand Budapest érdemben támogatja a magyar gazdaság fejlődését, mintegy 2 százalékkal járul hozzá a GDP-növekedéshez".

A szerződésből egyértelműen látszik, hogy a mini- vagy maxi-Dubajként is emlegetett Grand Budapest-beruházás rengeteg ponton megbukhat, és meghiúsulhat a fejlesztés - írja az Index. Mind a magyar állam, mind a beruházó rengeteg kötelezettséget vállalt, például, ahogy arra a lap kormányzati forrása rávilágított, ha az állam nem ad építési engedélyt a területre, akkor az Eagle Hills Csoport eláll a beruházástól, és minden visszakerül az államhoz. Sőt,

ha a beruházó nem akarja folytatni a beruházást, úgy nem adhatja tovább a töldterületet, az állam viszont azonnal élesítheti a visszavásárlási opciót.

A belsős informátor szerint így kizárt, hogy ingatlanbiznisz, ingatlanspekuláció történik, ugyanis a szerződés csak a projektre vonatkozik, és ha nem valósul meg, akkor a terület visszajár állami kézbe. Ráadásul az egészet megerősíti egy államközi szerződés is.

A lap úgy értesült, a döntést előkészítő dokumentumokban szerepel egy nemzetközi, nagynevű értékbecslő cég, amely értékelte a területet. Azonban külön figyelembe vette azokat az építési szabályokat, amelyeket a beruházáshoz módosítani szeretnének. A kormányzati informátor szerint "az értékelést nem a jelenlegi építési jogszabályoknak megfelelően végezték, hanem figyelembe vették, hogy mit szeretnének a jövőben változtatni a projekt érdekében. Így a jövőbeli beépíthetőséget is figyelembe vették".

Az Eagle Hills Csoport a közleményében közölt 12 milliárd eurós vállalását 5 milliárd euróról növelte ekkorára.

A lap forrása szerint azt is fontos tuni, hogy a terület jelenleg rendkívül szennyezett, és ennek az elhárítása is a vevőt terheli, a vételár felének erejéig, azaz 25 milliárd forintig.

Mint írják, a hatályos építési szabályozás alapján a Rákosrendezői pályaudvar vasútüzemhez nem szükséges, befektető részére értékesített területén jelenleg 80 százalék minimum zöldterület mellett 10 százalék a maximális beépíthetőség, és legfeljebb 4,5 méter magas épület helyezhető el. A fejlesztést lehetővé tévő építési szabályok megváltoztatása után a területen átlagosan 90 százalék lenne a beépíthetőség mértéke átlagosan legalább 10 százalékos zöldterületi mutató mellett. Így az elhelyezhető legmagasabb épületek általában 45 méter magasak, azonban egyes zónákban 250–500 méter magas épületek is elhelyezhetőek lennének.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×