Arató Gergely (DK) arról beszélt: ketyeg az óra, már csak 15 nap van hátra és 400 milliárd forint uniós támogatást veszít el az ország. Ezzel 100 ezer forintot vesznek ki minden magyar zsebéből. Ennek a pénznek a kifizetését az Európai Unió a Fidesz-kormány korrupciója miatt tartja vissza. Pedig lenne ennek a pénzek helye a kórházakban, az iskolákban a panellakások hőszigetelésében, a közlekedés fejlesztésében.
Ahhoz, hogy ezek a pénzek járjanak, a kormánynak biztosítani kellen az igazságszoláltatás függetlenségét, a korrupció elleni küzdelmet - mondta hozzátéve, persze akkor nem lenne belőle a miniszterelnöknek kastélya, a családjának hatalmas bányabevétele és a szomszédjának sok milliárdos vagyona.
Válaszában Orbán Viktor úgy fogalmazott: "elöljáróban azt mondanám, hogy annyi kastélya legyen önnek, mint nekem van."
Az uniós pénzekről szólva hangsúlyozta: jelenleg 12 milliárd euró van Magyarország számláján. Annak, hogy ez a számlán lévő pénz miért nincs Magyarországon, az oka, hogy az Európai Unió rendkívül bonyolult elszámolási rendszert működtet.
Magyarország, amíg nemzeti kormánya van, soha egyetlen fillért sem veszít el - jelentette ki a miniszterelnök.
Arató Gergely viszonválaszban azt mondta: igaz, hogy egyes források rendelkezésre állnak, de ez nem változtat azon, hogy Magyarország december 31-vel 10 milliárd eurót véglegesen el fog veszíteni.
Viszonválaszában a miniszterelnök megismételte: egyetlen euró sem marad Brüsszelben, bár kétségkívül harcolni kell érte. Hozzátette: kár, hogy az ellenzék azért harcol, hogy Magyarország ezt a pénzt ne kaphassa meg.
MSZP: Borsodból Szlovákiába járnak az emberek vásárolni az élelmiszerárak miatt
Komjáthi Imre (MSZP) a Tolna vármegyei Csikóstöttösön tett látogatásának tapasztalatait összegezve arról beszélt, a településen bezárt a posta, a Magyar falu programban kaptak ugyan egy boltot, de ott gyakorlatilag nem tudnak vásárolni, mert drága. Nagyon rossz a közlekedés, ezért nagyon nehezen találnak munkát, helyben pedig nincsen munkahely.
Azt is mondta, Borsodból átjárnak Szlovákiába vásárolni az emberek a brutális élelmiszerárak miatt, amelyeket a kormány nem hajlandó kezelni.
Az MSZP-nek volt több javaslata, hogyan lehetne megoldani az inflációs helyzetet, de mégiscsak a Fidesz kormányoz kétharmaddal - mondta, felszólítva a kormány tagjait, hogy "tegyék a dolgukat".
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában jelezte: egyetért a képviselővel abban, hogy amíg háború lesz, addig az árak sem fognak lejjebb menni, az árak csökkenésének előfeltétele a béke, ezért minden párt képviselőit arra kérte, hogy segítsék külpolitikai tevékenységében a kormányt.
Azt is mondta: a kormány eddig két dolgot próbált ki az infláció ellen: először bevezették az árstopokat, ami átmenetileg jó megoldás volt.
A másik dolog, amit megtehetnek, hogy megpróbálják emelni a béreket, hogy legyen az embereknek pénzük vásárolni. Ezért a szakszervezetekkel és a munkaadókkal az elmúlt héten kötött a kormány egy minimálbér-emelési programot, amelynek köszönhetően 40 százalékkal nő 3 év alatt a minimálbér Magyarországon, ami példátlan léptékű Európában.
Viszonválaszában Komjáthi Imre hangsúlyozta: számunkra is rendkívül fontos a béke, legfőképpen a társadalom békéje, aminek az alapja a társadalmi igazságosság. Éppen ezért szerette volna látni ennek jelét a jövő évi költségvetésben.
Menczer Tamás és Magyar Péter vitájáról szólva pedig jelezte, neki a "tartsd oda a másik orcádat, vagy dobd vissza kenyérrel" - bibliai mondatok jutottak eszébe, nem az, hogy kard által vész, aki karddal él. Azt kérte Orbán Viktortól, "ne szítsa, inkább oltsa a tüzet".
Orbán Viktor viszonválaszában megjegyezte, vitás kérdés lenne, hogy a keresztény tanításokból mi az, ami érvényesen áthozható a politikába. A képviselő figyelmébe ajánlotta hogy a Biblia két könyvből áll, és az Ótestamentumot is érdemes olvasni.
A szociális kérdésekről szólva jelezte: 2010-ben családtámogatásokra 960 milliárd forintot költött az akkori kormány, most 3754-et költ a jelenlegi, a 2010-es nyugdíjkiadás 3000 milliárd volt, most 7200 milliárd. Az oktatásra a most ellenzékben lévő pártok kormányon 1445 milliárdot költöttek, most a Fidesz-kormány 3876 milliárdot, egészségügyre 1198 milliárdot költöttek, míg a jelenlegi kormány 3717 milliárd forintot, rendvédelemre 450 milliárdot fordítottak, míg most 1396 milliárd jut.
Momentum: miért került elő újra az olimpiarendezés ötlete?
Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője arra várt választ a miniszterelnöktől, miért akar olimpiát rendezni Budapesten, "gyerekkori lázálmát akarva az országgal kifizettetni".
Az ellenzéki képviselő arról beszélt: a Fidesz 14 éves teljhatalmú kormányzása után az oktatásra annyira nincsen pénz, hogy az uniótól "kuncsorognak" a pedagógusok bérére forrást, állami beruházásokat állítanak le, az alacsony adókkal kampányoló kormány inflációkövető rendszert vezet be, és titokban csaknem ezermilliárd forintos kínai hitelt vesz fel.
"Ha röviden kellene válaszolnom, akkor csak annyit mondanék önnek, hogy ez a momentum már elmúlt" - kezdte válaszát Orbán Viktor, nagy tetszést váltva ki a kormányoldalon.
Az olimpia ügye nem a kormányra tartozik, hanem a fővárosra; amit a főváros dönt, azt el fogjuk fogadni - jelentette ki.
Bedő Dávid viszonválaszában arra emlékeztetett, hogy 2017-ben 260 ezernél több aláírást gyűjtöttek, hogy legyen népszavazás az ötkarikás játékok megrendezéséről, ennek hatására a kormány a pályázat visszavonása mellett döntött, de most, nyolc év múlva ismét elővették a tervet
Orbán Viktor megismételte: ez a kérdés a Fővárosi Közgyűlésre tartozik, egyben utalt arra, hogy a Momentum ott nem szerzett mandátumot.
Az állami és a magánegészségügy közötti átjárhatóságról és a szociális szféra béreiről is érdeklődtek képviselők az azonnali kérdések és válaszok órájában hétfőn az Országgyűlésben.
Jobbik: lesz-e hordozható társadalombiztosítási számla?
Pártja hordozható társadalombiztosítási számla bevezetéséről szóló javaslatáról kérdezte a miniszterelnököt Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője, aki szerint rövidebb várólistákat, gyorsabb ellátást tenne lehetővé, ha társadalombiztosítási befizetéseik terhére igénybe vehetnek magánszolgáltatót azok, akik nem férnek hozzá helyben vagy időben az állami ellátáshoz.
Hangsúlyozta: a hazai egészségügy két fő ismertetőjegye, hogy hosszúak a várólisták és "duplán fizetős" a rendszer, hiszen aki nem kapja meg a tb-járulékáért a szükséges ellátást időben, annak a zsebébe kell nyúlni.
Kiemelte: erős állami egészségügyre van szükség, de amikor ez nem tudja ellátni feladatát, legyen lehetőség a magánegészségügy kapacitásainak felhasználására.
Orbán Viktor miniszterelnök a felvetésre reagálva hangsúlyozta: a szakdolgozói és orvosbéreket "átütő erővel sikerült emelni" az elmúlt években, a kormány 500 milliárd forint értékben hajtott végre felújításokat, a Magyar falu program keretében 600 orvosi rendelőt újítottak fel, építettek meg, 1000 mentőautót szereztek be, emellett kivezették a rendszerből a hálapénzt.
Hozzátette: a felvetett kérdés a legnehezebb, legbonyolultabb ügyek egyike, jelezve, pontos menetrendet kért az egészségügyért felelős államtitkártól, így "belátható időn belül meg fog szűnni Magyarországon", hogy valakinek diagnosztikai műszerek használatára vagy vizsgálatokra kelljen várakoznia.
Megemlítette, ha lehetővé tennék, hogy mindenki eldönthesse, az állami vagy a magánegészségügyben kér ellátást a saját tb-számlájának terhére, a szakemberek többsége szerint "a teljes magyar állami egészségügy tönkremegy, és az emberek nagy tömegei maradnak ellátás nélkül", ezért a vita lezárulta után lehet visszatérni e kérdésre.
A Jobbik frakcióvezetője viszonválaszában hangsúlyozta: nem a teljes hordozhatóságot hirdetik, mivel az állami rendszer primátusát vallják, de jelenleg 50 ezren várnak valamilyen beavatkozásra, és évente 540 milliárd forintnál is többet fordítanak az emberek magánellátásokra.
Orbán Viktor megemlítette: 2010 és 2022 között öt évvel nőtt az egészségben eltöltött évek száma, amivel - a másfél évtizeddel ezelőtti öthöz képest - 16 uniós tagállamot előzünk meg e téren, megjegyezve, valóban vannak olyan speciális ellátások, amiket nem volna észszerű felépíteni az állami rendszerben, ezért ezekre magánintézményekkel kötnek szerződést.
Kérem, ne várja tőlem, hogy itt zárjak le egy olyan vitát, ami jelen pillanatban megosztja a teljes magyar orvostársadalmat - fűzte hozzá.
A Párbeszéd képviselője a gyermekvédelmi rendszer problémáiról beszélt
Jámbor András (Párbeszéd) felidézte, hogy a kormányfő hét hónappal korábban azt mondta neki, a gyermekvédelmi rendszer pénzügyi áttekintése nem aktuális, de sort kell keríteni rá. Az ellenzéki képviselő kijelentette, ez mára aktuálissá vált. Hangsúlyozta, hogy a Menhely Alapítvány kutatása alapján a negyven év alatti budapesti hajléktalanok fele a gyermekvédelmi rendszerből került ki.
A gyermekvédelmi rendszerben betöltetlen álláshelyek vannak, alacsonyak a fizetések, rossz az ellátás - sorolta a problémákat. Rámutatott, hogy tavaly a második legrosszabbul kereső állami szakma a gyermekvédelmi dolgozóké volt.
Emelik-e a gyermekvédelmi dolgozók bérét, növelik-e azt az 1500 forintot, ami reggelire, ebédre és vacsorára jut a gyermekvédelmi rendszerben, illetve megemelik-e a gyermekvédelemben a zsebpénzt - sorolta kérdéseit a képviselő.
Orbán Viktor miniszterelnök azt felelte, hogy a legutóbbi szóváltásuk óta eltelt időben szigorították a gyermekintézmények élére történő kinevezés rendszerét, a gyermekvédelmi vezetők pszichológiai alkalmassági vizsgálaton is átestek.
Úgy fogalmazott, hogy 2010 óta a kormány háromszorosára emelte a gyermekvédelmi intézmények működtetésére fordított forrásokat, amik még így sem elegendőek. Ismertetve a kabinet béremelési programját, elmondta: először az orvosok és ápolók esetében hajtottak végre nagyarányú, áttörés jellegű béremelést, aztán következtek a tanárok, most a vízügyesek és az igazságszolgálatás van soron, majd 2026-ban várható áttörés jellegű béremelés a szociális szféra dolgozóinál - jelentette ki.
Orbán Viktor azt is kiemelte, hogy a szociális ágazatban több mint százezer ember dolgozik, akik fantasztikus munkát végeznek. Ők 2010-ben átlagosan 137 ezer forintot kerestek, most pedig 473 ezret - mondta, hozzátéve, sajnos ez az átlag, ezért nagyon sokan vannak, akik ennél kevesebbet keresnek. Megismételte, hogy 2026-ban érzékelhető, áttörés jellegű béremeléssel készülnek a szféra dolgozói számára.
A vendégmunkásokról, a pályaudvarok épületeinek bérbeadásáról és a fővárosi drogstratégiáról is beszéltek a képviselők az azonnali kérdések és válaszok órájában hétfőn az Országgyűlésben.
Mi Hazánk: mikor lesznek egymilliós átlagbérek?
Toroczkai László (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy gyakorlatilag szinte minden ágazatban, az ország minden pontján azzal lehet szembesülni, hogy "folyik egyfajta lakosságcsere, lecserélik a magyar dolgozókat és helyettük vendégmunkásokat hoznak". Hozzátette, októberben 4,5 százalék volt a munkanélküliség és úgy tűnik, hogy "mégsem magyarok számára akarnak itt munkahelyeket teremteni".
Nagyon rossz példával jár elől az állam, az állami dolgozókat mintha teljesen magukra hagyták volna - mondta. Lehet, hogy azt hiszik, hogy a digitalizáció mindent megold, de szükség lesz rendvédelmi dolgozókra, szociális munkásokra, minden szektorban szükség van a magyar emberek szakértelmére, tudására, munkájára - jelentette ki.
"A szociális szektorban a medián átlagkeresetet jól ismerjük, bruttó 347 ezer forintról beszélünk" - fogalmazott. Hozzátette, egy tanyagondnok bruttó havi fizetése 2024-ben 352 ezer forint volt. Egy városi kapitányságon vagy egy határrendészeti kirendeltségen a fogalmazó valamivel több mint havi bruttó 383 ezer forintot keres, de a vízügyi dolgozókat is "hihetetlenül elhanyagolják" - jelentette ki.
A képviselő azt kérdezte, hogy mikor lesznek egymilliós átlagbérek és "mikor mutatják meg, hogy ezt az állami dolgozók is meg tudják majd kapni?"
Orbán Viktor miniszterelnök azt felelte, hogy a rendvédelmi dolgozók minden harmadik évben féléves fizetésüket kapják meg fegyverpénzként. A vízügyi ágazatban pedig jelentős bérrendezés történik a következő év elejétől - mutatott rá.
A vendégmunkásokra áttérve kiemelte, hogy a harmadik országbeli munkavállalók esetében ebben az évben 65 ezer fős kvóta van érvényben. Csak annyi vendégmunkás érkezhet, amennyi a betöltetlen álláshely Magyarországon - nyomatékosított. Ők is csak határozott időre és amikor lejár ez az idő, el kell hagyniuk az országot, ezért Magyarországot nem fenyegeti az, hogy migránsországgá alakulna - mondta. Rámutatott, hogy 2024-ben nem fogják elérni a 65 ezer kiadható engedélyt, mert ennél kevesebben jöttek.
A kormány álláspontja világos, Magyarország a magyaroké és ez így is marad - mondta Orbán Viktor. Az, hogy Brüsszel ránk akarja erőltetni a migránsokat, kétségkívül igaz, de annak ellent fogunk állni - fogalmazott. Hozzátette, "a vendégmunkásszabályozás pedig egész Európában Magyarországon a legszigorúbb, nyugodtan alhatnak".
Toroczkai László viszonválaszában azt mondta, hogy "ha az összes fizetést most megdupláznánk, még akkor is az rendkívül alacsony lenne".
A kormányfő azt felelte, hogy 2010 és 2024 között nem megkétszerezték, hanem átlagában megháromszorozták a jövedelmeket, "elfogadván amit ön mond, hogy ezzel még nincs vége, mert ez még így is kevés".
Lehet, hogy előfordulhatna, hogy Magyarországon vendégmunkások itt maradnak és nem mennek haza, ha Önök kormányoznának, de amíg mi kormányzunk és én vagyok a miniszterelnök, mindegyik haza fog menni - szögezte le.
LMP: helytelen a budapesti pályaudvarok épületeinek magánkézbe adása
Kanász-Nagy Máté (LMP) "évszázados ingatlanpanamaként" hivatkozott arra, hogy egy alig hétoldalas pályázattal 99 évre magánkézbe adnák a budapesti pályaudvarok épületeit a környező területekkel. Itt 90 hektárról beszélünk - jegyezte meg.
Helytelennek nevezte, hogy bármilyen fejlesztésre vonatkozó előírás nélkül adnák bérbe a területeket, amelyeken szerinte állami beruházásokra lenne szükség: kórházat, bérlakásokat kellene építeni, parkokat kialakítani vagy a közösségi közlekedést fejleszteni.
Azt is kifogásolta, hogy a lebonyolító projektcégekben nem teljesülne a döntő állami tulajdon.
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt mondta: a hatalmas vasúti pályaudvarok felújítása iszonyatos mennyiségű pénzbe kerül. Tisztázta: nem a vasutat, hanem a pályaudvarok épületeit adnák magánkézbe, a vasutat továbbra is az állam működtetné.
Ezért támogatja, hogy az ingatlanokat adják oda azoknak, akiknek van forrásuk a működtetésre, tárgyaljanak befektetői csoportokkal, és ha jó ajánlat van, akkor egyezzenek meg a megfelelő garanciák mellett. Valószínűleg mindenkivel egyenként kell majd tárgyalni - tette hozzá, jelezve, hogy számos nyugat-európai jó példa áll előttünk.