Idén a vásárlók 72 százaléka költ legalább hétezer forintot fenyőfára, ezen belül 44 százaléknyian terveznek tízezer forintnál nagyobb kiadást – derült ki az agroinform.hu felméréséből. Az érdeklődők 62 százaléka a legdrágább fenyőfajt, a nordmannt keresi. A portál újságírója, Sarok Edit az InfoRádióban elmondta: a korábbi évekhez képest idén még többen érdeklődnek a nordmann iránt, amely egyre inkább divatba jön idehaza is. Ugyanakkor szintén nagyon népszerű a luc- és az ezüstfenyő, előbbi 22, míg utóbbi 14 százalékos eredménnyel zárta a szakportál felmérését.

Ami újdonság, hogy egyre keresettebbé válik egy kevésbé ismert fenyőfaj, a kolorádói jegenyefenyő,

de azért tömegesen még nem kapkodnak utána az emberek. Sarok Edit szerint főleg azok érdeklődnek iránta, akik korábban duglászfenyőt vásároltak. Mint fogalmazott, nem pontosan ugyanaz a fogyasztói réteg, de sokan ezt a kieső kínálati elemet szeretnék pótolni a kolorádófenyővel.

Az újságíró szerint az előző évhez képest kisebb áremelkedéssel kell számolni. A felmérés, valamint a termelőkkel folytatott beszélgetés alapján azzal lehet kalkulálni, hogy

5-10 százalékos drágulással indul az idei karácsonyfaszezon.

A válaszadók többsége szerint a hétezer forintos kiadás vállalható, hiszen mégiscsak ünnep lesz, és úgy tűnik, nem feltétlenül a fenyőfán akarnak spórolni a magyar vásárlók.

Sarok Edit megjegyezte: a műfenyő mára veszített a korábbi népszerűségéből, de azért az agroninform.hu felmérésén a megkérdezettek negyede azt válaszolta, hogy műfenyőt fog feldíszíteni karácsonykor. Ezt a legtöbben azzal indokolták, hogy olcsóbban beszerezhető, mivel nem kell minden évben megvásárolni. Egyszer kell megvenni, aztán csak évről évre fel kell hozni a pincéből vagy le kell hozni a padlásról, illetve évekkel később esetleg le kell cseréni egy másik műfenyőre.

Mások azért vesznek inkább műfenyőt, mert környezetbarát megoldásnak tartják, hiszen így nem vágnak ki fákat. Sarok Edit ezzel kapcsolatban azt mondta, a műfenyő műanyag, ezáltal előbb-utóbb úgyis a hulladéktelepre kerül,

a fenyő ezzel szemben mezőgazdasági területekről származó növény, amit a felhasználás után komposztálni lehet, majd pedig újratelepíteni az ültetvényt.

Magyarországon ma körülbelül 600-700 családi gazdaság foglalkozik fenyőfa termesztésével, ami mintegy 3000-3500 hektárnyi területet tesz ki. A megtermelt mennyiség a hazai kereslet mintegy háromnegyedét fedezi. Zala vármegyében különösen elterjedt a fenyőfatermesztés, de Sarok Edit szerint nincs könnyű dolguk a gazdáknak ott sem, mert a klímaváltozás, illetve a változékonyabb időjárás miatt sok kihívással kell megküzdeni.

Bár az idei aszályos nyár a fenyőfatermelés központját képező dél-zalai régióban a keleti országrészben tapasztalhatónál jóval kisebb károkat okozott, az éghajlatváltozás hosszabb távon komoly kihívást jelent az ültetvények számára. Az agroninform.hu-nak nyilatkozó termesztők 72 százaléka számolt be arról, hogy a melegebb és változékonyabb időjárás miatt több a kártevő, emiatt a korábbinál többet kell a növényvédelemmel foglalkozniuk.