Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozik a sajtónak az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülése előtt Luxembourgban 2024. október 8-án.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Varga Mihály, a korszakos karcagi képviselő - életrajz

Orbán Viktor miniszterelnök Varga Mihály pénzügyminisztert jelölte a Magyar Nemzeti Bank új elnökének. A karcagi politikus heteken belül 60 éves lesz.

Varga Mihály 1965. január 26-án született a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Karcagon.

Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte, a belkereskedelmi kar áruforgalmi szakán 1989-ben kapott oklevelet. Ezután vállalatoknál közgazdasági munkakörökben dolgozott, 1995 és 1997 között a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola óraadója, címzetes főiskolai tanár volt.

1988 decemberében csatlakozott a Fideszhez, a párt Szolnok megyei csoportjának alapítója, 1993-95 között a megyei szervezet elnöke volt. 1992-1993-ban a Fidesz országos tanácsának elnöke volt, 1994-2003 között, majd 2005-2013 között a párt egyik alelnökeként tevékenykedett.

1990 óta a Fidesz országgyűlési képviselője. 1998 és 2014 között Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 8-as számú, 2014 és 2022 között Budapest 4-es számú választókerületének polgárait képviselte a parlamentben, 2022-ben a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumot. Az Országgyűlésben számos bizottságban dolgozott, elnöke volt az 1995-97 között működő bankkonszolidációt vizsgáló testületnek, 2002-2006 között a költségvetési és pénzügyi bizottság, 2006-2010-ben a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság munkáját irányította. 1995-1998 között, majd 2002 és 2010 között a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyetteseként dolgozott.

Az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, 2001-2002-ben pénzügyminiszter volt. A második Orbán-kormányban, 2010. május 29-től a Miniszterelnökséget vezette államtitkárként. 2012 június 2-től tárca nélküli miniszterként az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokat irányította. 2013. március 7-től 2018. május 18-ig nemzetgazdasági miniszter volt.

2018. május 18-tól pénzügyminiszter, gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Orbán Viktor negyedik és ötödik kormányában. 2016. július 20-tól 2023. december 7-ig a Gazdasági Kabinet vezetőjeként tevékenykedett, 2022. augusztus 25. és 2023. december 7. között a Növekedési és Versenyképességi Kabinet élén is állt. 2020. február 5-től a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagja.

1997-től a Magyar-Kazah Baráti Társaság alelnöke. 2000-től a Johannita Lovagrend tagja. 2001-től a karcagi református egyházközség presbitere, a Rákóczi Szövetség tagja. 2003-tól a Nagykun Polgári Egyesület elnöke. 2012-től a Joint Venture Szövetség, valamint a Magyar-Kazah Gazdasági Együtt működési Kormányközi Bizottság és a Magyar-Koreai Gazdasági Vegyes Bizottság társelnöke. 2013-tól a Szalay Annamária Média Alapítvány Kuratórium elnöke. 2021-től a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány kuratóriumi elnöki posztját tölti be.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×