eur:
413.01
usd:
390.27
bux:
79279.38
2024. december 6. péntek Miklós
Senior craftswoman working with hand tools in carpentery workshop.
Nyitókép: Halfpoint Images/Getty Images

Lesújtó képet fest a magyar nyugdíjrendszerről a szakértő

Milyen a magyar nyugdíjrendszer az Európai Unió nyugdíj-koncepciója tükrében? Teszi fel a kérdést Farkas András nyugdíjszakértő friss hírlevelében. A nyugdijguru.hu alapítója szerint a magyar nyugdíjrendszer nem képes megakadályozni a nyugdíjasok relatív elszegényedését és egyre kisebb mértékben képesek helyettesíteni a munkából származó jövedelmet, ezek pedig az EU alapvető célkitűzései lennének.

A nyugdíjrendszer átláthatatlan és túlkomplikált Magyarországon – idézi a nyugdíjszakértő szavait a Pénzcentrum. Farkas András szerint szép feladat lesz a magyar nyugdíjrendszer olyan átalakítása, amelynek eredményeként a nyugdíjak itthon is megfelelőek, fenntarthatóak és korszerűek lesznek.

Érdemes megvizsgálni, hogy a magyar nyugdíjrendszer jelenleg mennyiben felelne meg az uniós célkitűzéseknek. Az Európai Unió a nyugdíjakkal kapcsolatban hármas célkitűzést fogalmazott meg: a nyugdíjak legyenek megfelelőek (adequate pensions), fenntarthatóak (sustainable pensions) és korszerűek (modernised pensions).

A nyugdíjak megfelelősége pedig azzal mérhető, hogy mennyire képesek megelőzni a szegénységet, helyettesíteni a munkából származó jövedelmet, továbbá azzal, hogy mennyi ideig részesülnek az emberek nyugdíjban, arra is tekintettel, hogy a nyugdíjak mennyire tükrözik a nemzedékek egymás közötti szolidaritását.

Farkas András szerint a magyar nyugdíjrendszer nem képes megakadályozni a nyugdíjasok relatív elszegényedését és egyre kisebb mértékben képesek helyettesíteni a munkából származó jövedelmet, aminek a legfőbb oka az, hogy a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik, miközben a nemzetgazdasági nettó átlagbér az inflációnál gyorsabb tempóban nő.

A 13. havi nyugdíj lassítja ezt a relatív elszegényedési folyamatot, viszont ez a plusz ellátás két újabb súlyos problémát okoz:

  • egyrészt komoly finanszírozási nehézséggel jár, hiszen kérdéses, hogy hosszabb távon honnan lehet előteremteni azt az évi közel 500 milliárd forintot, amibe a 13. nyugdíj kerül,
  • másrészt elmélyíti a nyugdíjas társadalom megosztottságát, miután a 13. havi nyugdíjnak nincs felső határa, mindenki a saját nyugdíja összegét kapja pluszban, így a szegény nyugdíjas még szegényebb, a gazdag nyugdíjas még gazdagabb lesz.

A szakértő szerint a nyugdíjak fenntarthatósága attól függ, hogy az állami és a kiegészítő nyugdíjrendszerek pénzügyi stabilitása közép és hosszú távon mennyire biztosított az öregedő társadalmak és a gazdasági kihívások miatt az állami pénzügyekre nehezedő egyre erőteljesebb nyomás közegében, tekintetbe véve az öregedés okozta problémák három irányban kialakítandó költségvetési kezelési lehetőségeit:

  • egyrészt a munkával töltött aktív életszakasz meghosszabbítását és a nyugdíj mellett munkavégzés támogatását,
  • másrészt a járulékok és járadékok méltányos egyensúlyának (az ekvivalencia elv érvényesülésének) a biztosítását,
  • harmadrészt a tőkefedezeti és egyéb kisegítő nyugdíjmegoldások elérhetőségének támogatását.

A magyar nyugdíjrendszer e tekintetben vegyes eredménnyel vizsgázik – véli Farkas András. A nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedésével egy évtizeden belül (2011 és 2022 között) három évvel nőtt az aktív életszakasz. A nyugdíj melletti munkavégzés a versenyszférában korlátozásmentes és kifejezetten előnyös mind a nyugdíjas munkavállaló, mind a munkáltató szempontjából (járulék- és szocho-mentesség a nyugdíj mellett szerzett keresetekre). A közszférában nem ilyen egyértelmű a helyzet, a mentesített öt ágazaton kívül dolgozó nyugdíjasok nyugdíját szüneteltetni kell, akárcsak az egészségügyi dolgozók nyugdíját (de ők legalább kérhetnek nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést).

Az ekvivalencia elv érvényesülése azonban aggályos, főként a nyugdíjrendszer egyik legfőbb bevételi forrását képező szociális hozzájárulási adó mértékének folyamatos csökkenése miatt - egyebek között ennek a következménye, hogy a költségvetés adóbevételei terhére minden évben jelentős mértékben támogatni kell a nyugdíjkassszát, hogy fizetni tudja a nyugdíjakat és egyéb ellátásokat – írja a szakértő.

Az egyenleg fenntartását egyre nehezebbé teszi a 13. havi nyugdíj (évente közel 500 milliárd forint) és a nők kedvezményes nyugdíja (évente újabb közel 500 milliárd forint) fedezetének megteremtése is. A tőkefedezeti és egyéb kisegítő nyugdíjmegoldások magyarországi helyzete egyre rosszabb a szakértő szerint.

Mint olvasható, a nyugdíjcélú előtakarékosság állami támogatása jelenleg háromféle megtakarítási termék (nyugdíjbiztosítás, nyugdíjelőtakarékossági számla, önkéntes nyugdíjpénztári tagság) személyi jövedelemadó jóváírással történő ösztönzését jelenti. Az adójóváírás a nyugdíjbiztosításokra történő kiterjesztés évében, 2014-ben jelentős ösztönző erőt képviselt, jelenleg azonban több tényező is csökkenti ezt az erőt, így Farkas András zerint „a tőkefedezeti és egyéb kisegítő nyugdíjmegoldások elérhetőségének támogatása” 2025-ben drámai mértékben rosszabbá válhat Magyarországon.

A nyugdíjak korszerűsége megköveteli

  • a nyugdíjrendszer átláthatóságát,
  • a férfiak és a nők eltérő igényeivel összhangban történő működtetését,
  • a nyugdíjtervezéshez szükséges minden információ rendelkezésre állását, továbbá azt, hogy
  • bármilyen nyugdíjreform a lehető legszélesebb társadalmi egyetértésen alapuljon.

E tekintetben a magyar nyugdíjrendszer semmiben sem teljesíti az európai elvásárokat a szakértő szerint. A magyar nyugdíjrendszer nem átlátható, senki nem tudja előre megmondani, mennyi lesz a nyugdíja, a befizetett járulékai alapján semmilyen becslést nem képes tenni a nyugdíjvárományára.

A magyar nyugdíjrendszer az egyetlen a világon, amelyik bruttó keresetekből nettó nyugdíjat állapít meg, de azt is csak a nyugdíjigénylés időpontjában, így senki nem tud az állami nyugdíja várható összegének ismeretében felkészülni a nyugdíjas éveire.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: az egész európai újrarendezésről kell gondolkodnunk

Orbán Viktor péntek reggel: az egész európai újrarendezésről kell gondolkodnunk

Amerika nélkül "a háború nem lenne", erről beszélt a Kossuth rádióban péntek reggel a miniszterelnök. Azt is elmondta, hosszú idő, de dolgozik az EU-ban "egy új többség megteremtésén" a háború-, a migráns- és a genderpártiság ellen, "Brüsszel ellenzékeként". Ebbe a küzdelembe ágyazódott találkozója Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is csütörtökön. Megvédte a Magyar Péter ellen Pécsett fellépő Menczer Tamás Fidesz-szóvivőt, akinek "feladata" volt a Tisza Párt-elnök elé állni. Bejelentette, akkor fogadja el Magyarország 2027 után az uniós költségvetést, ha megkapjuk a 2025-ös és 2026-os pénzeket, márpedig a költségvetéshez egyhangú elfogadás kell.

Újabb békepárti külügyminiszter tárgyalt az oroszokkal

A szlovák külügyminiszter szerint szükséges fenntartani a kommunikációt Oroszországgal. Juraj Blanár ezt a NATO-tagállamok külügyminisztereinek a hét közepén lezajlott brüsszeli kétnapos találkozóját követően mondta, majd csütörtökön személyesen találkozott Máltán Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az EBESZ miniszteri találkozóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.06. péntek, 18:00
Fejérdy Gergely
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
A front legnehezebb szakaszán ért el sikereket Ukrajna, érzékeny adat szivárgott ki az orosz veszteségekről - Háborús híreink pénteken

A front legnehezebb szakaszán ért el sikereket Ukrajna, érzékeny adat szivárgott ki az orosz veszteségekről - Háborús híreink pénteken

Az elmúlt napokban az ukrán fegyveres erők több korlátozott ellentámadást is indítottak. Tegnap a Donyeckben található Novij Komar falu visszafoglalását jelentették be. Anna Civiljova, Vlagyimir Putyin befolyásos rokona egy kormányülésen véletlenül elmondta, hogy a belügyminisztériumhoz a háború kirobbanása óta 48 ezer megkeresés érkezett az eltűnt katonák miatt a családtagoktól. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 6. 08:39
×
×
×
×