"A Pilisi Parkerdő kezeli Budapest és környékének legjelentősebb zöld infrastruktúráját, a főváros és az agglomeráció területén található mintegy 34 ezer hektár állami tulajdonú erdőt, összesen pedig 65 ezer hektáron gazdálkodik" - mondta Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője az InfoRádiónak.

Elmondta, ez a 34 ezer kehtár nagyon fontos szerepet játszik az itt lakó emberek életében, viszont a munkatársakkal azt tapasztalják, hogy a klímaváltozás miatt rengeteg a teendő annak érdekében, hogy ezek az erdők a jövőben is fennmaradjanak. Mészáros Péter hozzátette, a klímaváltozás nem csak az embereket érinti, hanem az erdőkre is hatással van, például

a Budakeszi melletti, de már a fővároshoz tartozó erdőben két éve kijelöltek idős bükköket, hogy még hosszú ideig maradjanak a területen, de az azóta eltelt időben szinte egytől egyig elszáradtak.

A szóvivő hangsúlyozta: cselekvésre van szükség, méghozzá fajcserés átalakításokat kell végrehajtania a Pilisi Parkerdőnek, azaz a bükkök helyére olyan más, szárazságtűrőbb, a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fafajokat kell beültetnie, amikkel fenntartható maga az erdő és az erdőborítás.

Mészáros Péter elmondta, elsősorban nem a fafajtákat kell figyelembe venni a tervezéskor, hanem azt, hogy az egyes klímaövek eltolódását. A Pilisi Parkerdő az elmúlt egy évben szorosan együttműködött az Erdészeti Tudományos Intézettel, és elkészítette a főváros klímamodelljét, amely még az optimista becslések szerint is azt mutatta, hogy két, de akár három klímaövet is "ugorhatunk lefelé".

Ez azt jelenti, hogy a pesti oldalon található zárt erdőségek 2050-re ligetekké, erdősztyeppé fejlődhetnek vissza, megszűnnek az összefüggő erdők.

Hozzáfűzte, hogy a budai oldalon jobb a helyzet, ott fajcserével lehetséges biztosítani a zárt erdőket. Leszögezte viszont, hogy ez egy nagyon fontos feladat, és nem véletlenül hozták létre a partnertalálkozót, hanem hogy látható legyen, nem csak az erdőket, erdészetet érinti a klímaváltozás, hanem az egész társadalmat.

A szóvivő a partnertalálkozó kapcsán elmondta, a legfőbb célja az volt, hogy a korábban a parkerdővel már együttműködő partnereknek bemutassák, milyen lehetőségek vannak még a Pilisi Parkerdő területén akár a mikro-élőhelyek, kis tavak tekintetében, amik rendkívül fontos szerepet töltenek be az erdőklíma életében. Különböző projekteket kínálnak azok számára, akik szeretnének csatlakozni a társadalmi munkához:

lehet szó akár egy szemétszedésről, egy parkerdei berendezés felújításáról, vagy akár erdei szakvezetésről egészen az olyan komplex projektekig, mint a fafaj-átalakítás.

Ezt az úgynevezett "zöld étlapot" készítette most el a Pilisi Parkerdő, és nyújtotta át a partnerei számára.

A kertekből elvadult, agresszíven terjeszkedő fajok kapcsán Mészáros Péter elmondta, itt is elsősorban a klímaváltozás okozza a problémát, hiszen ezek a különböző úton-módon hazánkba kerülő növények képesek jobban alkalmazkodni az új körülményekhez, vagy éppen eleve más klimatikus viszonyokból érkeztek. Így képesek nagyon gyorsan terjedni az őshonos fajok kárára.

Ezen invazív fajok visszaszorítása hatalmas feladat, legyen szó akár a mechanikus irtásukról, akár másmilyen védekezésről, és ebben is számítanak a partnerek segítségére - tette hozzá a szóvivő, megjegyezve, hogy ebben már van tapasztalatuk, ugyanis a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal már hosszú ideje együttműködnek az ilyen projektekben.