Infostart.hu
eur:
390.71
usd:
339.43
bux:
121561.17
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Edi Rama albán kormányfő sajtónyilatkozatot tesz a tárgyalásukat követően a Karmelita kolostorban 2024. október 11-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor: Albániának már régen az Európai Unióban lenne a helye

A miniszterelnök szerint Albániát már régen fel kellett volna venni az Európai Unióba. Orbán Viktor ez azután mondta, hogy Budapesten fogadta Edi Rama albán kormányfőt. A csatlakozási tárgyalások a jövő héten kezdődnek meg.

Orbán Viktor elmondta, vendégével az európai helyzetről, a Nyugat-Balkán és az európai politika jövőjéről is eszmecserét folytattak. Edi Ramát méltatva felidézte: sok olyan meglátást kapott tőle az elmúlt években, amelyeket a magyar politikában is tudott használni.

Most nekünk kell segítséget adnunk albán barátainknak, hiszen a Nyugat-Balkán országai átlagosan 15 éve várakoznak arra, hogy belépjenek az Európai Unióba, 2009 óta várakozik Albánia is - emlékeztetett. Hozzátette: van elég baj Európában - amiről beszélhetett a minap Strasbourgban is -, ezekre a bajokra pedig a legnyilvánvalóbb orvosság az volna, ha az EU végre befogadná a Nyugat-Balkán országait.

Ezzel friss lendületet, új energiát és új gazdasági lehetőségeket is kapnánk - hangsúlyozta.

Orbán Viktor kiemelte, hogy Albánia kiválóan teljesített a tárgyalások során. Ha a csatlakozás tényleg érdemelapú folyamat lenne, akkor Albániának már régen bent kellene lennie az unióban - jegyezte meg. Hozzáfűzte azonban, hogy nagyon nehéz a bővítéssel szembeni politikai ellenszenvet vagy óvatosságot legyőzni és áthidalni.

A magyar kormányfő egy sikerről is beszámolt: jövő kedden Luxemburgban EU-Albánia kormányközi konferenciát tartanak, ahol megnyitják az első tárgyalási fejezetcsoportot. Büszkeséggel említette, hogy mindez abban a pillanatban következik be, amikor Magyarország adja az EU soros elnökségét.

Felidézte azt is, hogy a legutóbbi sikeres bővítés akkor történt, amikor szintén Magyarország volt a soros elnök.

Magyarország szorgalmazza a felelős szomszédságpolitika jegyében, hogy a pénzügyi támogatásokat az EU minél hamarabb adja oda a Nyugat-Balkán országainak - közölte, hozzátéve, nem kell ezzel megvárni a tagságot. Itt az Európai Növekedési Eszköz meg más eszközök is, ahonnan megkaphatják a növekedéshez szükséges pénzügyi támogatást - vetette fel.

A megbeszélés során érintett kétoldalú kérdésekre kitérve emlékeztetett arra, hogy Albánia nagyon fontos partnere Magyarországnak: magyar cégek kulcsszerepet töltenek ott be kulcságazatokban. Ez nem mindennapos, nemcsak a magyar cégek sikere miatt fontos ez, hanem mert reputációt szeretnénk gyűjteni a későbbi, újabb befektetésekhez is - jelezte.

Értékelése szerint ezek a cégek jól teljesítenek, a telekommunikációs és távközlési piacon például a 4iG egy óriási, előkészítés alatt álló beruházásról is beszámolt, amely Albániát és Egyiptomot köti majd össze egy telekommunikációs hálózattal. A Wizzair több mint 50 várost kapcsol össze Tiranával, az OTP elnyerte idén Albániában a legjobb digitális és üzleti banknak járó címet, de ott van a Fővárosi Vízművek is, amely kulcsszerepet kapott Tirana vízügyi rendszerének modernizálásában - sorolta.

Edi Ramával abban állapodtak meg, hogy a kétoldalú együttműködést folytatni fogják: Magyarország várja az albán üzleti élet érdeklődőit, valamint készen áll arra, hogy az eddigieket is meghaladó súllyal vegyen részt az albán gazdaság modernizálásában - közölte Orbán Viktor.

Albánia példaképként tekint Magyarországra

- nyilatkozta a tárgyalásokat követően az albán miniszterelnök. Edi Rama kiemelte, hogy Magyarországon a közigazgatás belső reformját példaértékűen valósították meg. Szerinte ez különösen fontos egy olyan ország számára, mint Albánia, amelyik az uniós csatlakozás útjára lépett.

Méltatta a magyar kormány szerkezetének átalakítását és kitért arra is, hogy a jóléti társadalom megteremtése nem épp biztató pénzügyi keretek között kezdődött meg. Edi Rama köszönetet mondott Orbán Viktornak "a soha meg nem ingó támogatásért", amelyet a Nyugat-Balkán irányában tanúsított.

Címlapról ajánljuk
Sajtóhír: Moszkvában lehet a sebesült ajatollah

Sajtóhír: Moszkvában lehet a sebesült ajatollah

Tovább terjednek a találgatások az új iráni legfelsőbb vezető sorsáról és egészségi állapotáról. Egyes hírek szerint Modzstaba Hameneit az orosz fővárosba szállították kezelésre. Közben felpörgött egy újabb összeesküvés-elmélet.

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×