Két és fél éve, 2022 májusában, amikor itt voltunk és megnyitottuk az új Néprajzi Múzeumot, kevesen gondoltuk, hogy másoknak is tetszeni fog, de azóta 12 nemzetközi díjban részesült, és még az USA-ban is elismerően írtak róla. De kétszeresen örülhet az ember szíve, mivel ezt az épületet egy magyarnak, Ferenc Marcelnek köszönhetjük, gratulálunk neki a sikerekhez is – mondta Orbán Viktor.

Felidézte: 2022-ben a múzeum elkészültekor még a "nagy tervek megvalósításának" időszakát élte az ország, a koronavírus-járvány, a háborúk, a szankciók és az inflációk előtt. A nagy tervek végrehajtása azóta lelassult és azon igyekeztünk, hogyan evickéljünk ki a nagy bajokból.

A 2025-2026-os év még a családok és a kkv-k rendbetételének éve lesz, de aztán ismét megindulhatunk a nagy dolgok felé.

A miniszterelnök emlékeztetett: a Néprajzi Múzeum létesítése része az egész Városliget megújítását célzó kormányzati erőfeszítéseknek, melyekre azért volt szükség, mert "ez nemcsak egy közpark, hanem a magyar nemzeti kultúra egyik zarándokhelye is". Mint fogalmazott, húsz éve a liget botrányos állapotban volt, a főváros nem tudott vagy nem akart lépni az ügyben, ezért a kormány eldöntötte, hogy helyre teszi, ugyanis "egy folyamatosan, sőt, látványosan fejlődő, erősödő országhoz nem illik, hogy egy ilyen kopott és leharcolt nagy parkja legyen".

Ezért indították a Liget Budapest projektet, amely Európa egyik legnagyobb és legszínvonalasabb kulturális fejlesztése. "A jó ügy végül győzött, ezzel egész Magyarország nyert" – értékelt, megjegyezve, hogy politikai ellenszélben hajtották végre a beruházásokat.

"Most egy új állandó kiállítást hoztak létre a Néprajzi Múzeumban, ezt ünnepeljük ma, és ezzel a múzeum végre betöltheti hivatását, helyet ad a magyar népi kultúra tárgyi emlékeinek" – mondta, aki szerint ekkor a magyar táncházmozgalom atyamestere, Sebő Ferenc próféciája juthat eszünkbe: "A hagyományt nem ápolni kell, hiszen nem beteg. Nem őrizni kell, merthogy nem rab. A hagyományaink csk akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket."

Megtoldotta ezt azzal a gondolattal, hogy "mi magyarok csak akkor maradhatunk meg, ha megéljük a kultúránkat és a hagyományainkat". Ugyanis a világ óriási változáson meg keresztül, a technológia, a migráció felforgatja az életünket, a szomszédunkban is véres háború dúl, minden változik. Ez a magyarokat is komoly feladat elé állítja: először is el kell dönteni, melyik változás jó nekünk és ezért támogatandó, és melyik rossz, aminek ellen kell állnunk. "A mérlegeléshez szükséges egy stabil, archimédeszi pont, és a magyar jövő archimédeszi pontja a magyar kultúra, beleértve a tárgyi kultúrát is" – fogalmazott.

A régi idők magyarjainak tárgyaira tekintve a kormányfő szerint egy egészséges magyar világ tárgyait láthatjuk, ahol még természetes helyükön vannak a dolgok; "az anya nő, az apa férfi."

Orbán Viktor szerint ha egy nemzet elveszíti népi kultúráját, elveszíti képességét, hogy megítélje, mi a jó és mi a rossz. "És akkor jönnek a zavaros eszmék, a fonákjára fordított igazságok, abszurd okoskodások, hogy például a család nem egy férfi és egy nő életközössége, hanem ötletlszerű konfigurációk végtelen változata. Hogy a sokszínűség akkor is érték, ha bűnözést és terrort szül. Vagy hogy békében élehssünk, ezért folytatnunk kell egy reménytelen háborút. A héten volt szerencsém Strassbourgban vitázni, higgyék el, súlyos a helyzet. De nálunk még helyükön vannak a dolgok, működik a józan ész, és fennáll a rend, ami a népi kultúrából átszivárog a mai életünkbe. Ma ezt a magyarságot megtartó rendet erősítjük meg. Itt egy újabb őrhely, világszínvonalú múzeumban világszínvonalú kiállítást nyitottunk, köszönet érte" – zárta beszédét a miniszterelnök.