A Magyar Nemzeti Bank az aradi vértanúk emléknapján, október 6-án 13 szögletű, belső peremmel ellátott, nagy méretű 30 000 forintos címletű ezüst emlékérmét és annak 7500 forintos címletű színesfém változatát bocsátotta ki a magyar függetlenségért életüket adó mártírok kivégzésének 175. évfordulója alkalmából. A jegybank az emlékérmék mellett Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, Batthyány Lajos tiszteletére a 200 forintos forgalmi érme emlékváltozatát is kibocsátotta, amely egymillió példányban került készpénzforgalomba. Az ezüst emlékérmék hatezer, a színesfém változatok nyolcezer példányban verhetőek. Az emlékérméket Kósa István éremművész, a 200 forintos megújult tematikai oldalát Kovács Zoltán szobrászművész tervezte. A jegybank százéves történetének hatodik két és fél unciás ezüst emlékérméjét bocsátotta ki.

A Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója az InfoRádióban elmondta: forgalmi érme emlékváltozata általában egy évben csak kétszer kerülhet hazai forgalomba, azonban annyira fontosnak találták a témát, hogy idén kivételt tettek, így a mindennapi vásárlások során is találkozhatunk az új kétszázassal Batthyány Lajossal az előoldalán.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére már a korábbi évtizedekben is megjelentek emlékérmék a jegybank, valamint a Pénzügyminisztérium kiadásában, összesen tizenhat darab. Hergár Eszter kiemelte, hogy már a forint születésekor, 1946. augusztus 1-jén is kiemelt szerepet kaptak az 1848/49-es történelmi események, hiszen akkor egy ezüst alapanyagú ötforintos forgalmi érmén Kossuth Lajos portréja jelent meg, amely csaknem ötven éven keresztül, egészen 1995-ig díszítette az ötforintosokat.

A mostani kiadás a legnagyobb ezüst emlékérme az 1848/49-es forradalom és szabadságharc témában.

Mindkét emlékérme átmérője 52,50 milliméter, a szélük pedig recézett. Az ezüst érme súlya 77,76 gramm, míg a színesfém változaté 76,50 gramm. Korábban a korszak nagy alakjairól megemlékezve emlékérmét bocsátottak ki a már említett Kossuth Lajoson kívül többek között Petőfi Sándorról, Batthyány Lajosról, Görgei Artúrról, Deák Ferencről és Széchenyi Istvánról is. A jegybank eddig összesen 29 ezer darab ezüst emlékérmét adott ki a témában.

Hergár Eszter kiemelte, hogy 2,5 unciás (77,76 grammos) érmét először Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából, 2016-ban bocsátottak ki ötezer darabban. A mostani kibocsátást megelőzően még négyszer volt erre példa:

• 2017-ben, a kiegyezés 150. évfordulóján (ötezer darab)
• 2018-ban, a Szózat megzenésítésének 175. évfordulóján (ötezer darab)
• 2019-ben, a Himnusz megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából (hétezer darab)
• 2023-ban, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján (hatezer darab)

Hergár Eszter a következő időszak érmekibocsátásairól is beszélt. A jegybank a középkori magyar aranyforintokat bemutató tematikus sorozat következő, nyolcadik elemeként november 20-án mutatja be legújabb darabját, V. László aranyforintját. Ez az érme négydukátos és egydukátos változatban is megjelenik majd, a kibocsátást pedig 50 000 forint névértékkel, illetve 3000 forint névértékű színesfém változatban tervezik.

Még a következő aranyforint kiadása előtt, november első felében megjelenik az idén százéves Magyar Gyermekorvosok Társasága előtt tisztelegve egy 3000 forint névértékű színesfém emlékérme. Sőt, még az idén további két érmével gazdagodhatnak a gyűjtők. A Magyar Nemzeti Bank a tervek szerint december 10-én bocsátja ki az Oláh György Nobel-díjas kémikus munkásságának emléket állító érmét, 7500 forint névértékű ezüst- és 3000 forint névértékű színesfém változatban. A 2024-es év utolsó emlékérméje pedig a Magyar Polgári Közjegyzőség megalapításának 150. évfordulója alkalmából készül el. Ebben a tematikában egy 15 ezer forint névértékű ezüst emlékérme, valamint egy 3000 forint névértékű színesfém emlékérme kerül forgalomba. Utóbbiak kibocsátása december 12-én várható.