Infostart.hu
eur:
372.72
usd:
340.01
bux:
139901.36
2026. november 20. péntek Jolán
European Union flags in front of the blurred European Parliament in Brussels, Belgium
Nyitókép: artJazz/Getty Images

Tárnok Balázs: két nő lehet az ura az Európai Parlament nagy átalakulásának

EP-választások eredménye – magyar szemmel címmel írt elemzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégiai Kutatóintézet vezetője, Tárnok Balázs. A szerzővel beszélgettünk.

Az eredményekből az látható, hogy a jobboldali pártok képesek voltak megerősödni, az Európai Néppárt, az Európai Konzervatívok és Reformerek és az Identitás és Demokrácia is növelni tudta a képviselőinek a számát, míg a baloldali és liberális erők, kiemelten a RenewEurope és a Zöldek/Európai Szabad Szövetség, jelentős veszteségeket könyvelhettek el.

Azért van némi bizonytalanság, mert viszonylag magas azon pártoknak a száma, amelyek eddig bent voltak az Európai Parlamentben, de nem tartoztak pártcsaládhoz – ideértve például a magyar kormánypártot is –, továbbá hasonlóan magas a száma azoknak, amelyek új bejutók; ezek egy része a liberális, egy része pedig a jobboldali frakciókhoz fog majd csatlakozni – mondta az InfoRádióban Tárnok Balázs.

„Most kezdetét veszi egy választási matematika, hogy milyen szövetségek képesek kialakulni, akár a jobboldalon is” – fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője, jelezve: a választások előtt már látható volt, hogy Marine Le Pen és Giorgia Meloni között van egy egyfajta diszkurzus arról, hogy miként lehetne együttműködni. Eőbbi 30, utóbbi 24 képviselővel lesz jelen a parlamentben, tehát mindenképpen az „urai” lehetnek annak az átalakulásnak, amely a jobboldalon fog megvalósulni, bár az még nem „kristálytiszta”, hogy mely formációkkal lenne meg a szükséges 361 mandátumos többségük.

Az átalakulások abból a szempontból meghatározók, hogy ezen szövetségek fogják meghatározni, hogy kik juthatnak kulcspozícióba a következő ötéves ciklusban, de nem pusztán az Európai Parlament szerveiben, hanem akár az Európai Bizottság következő elnökének személyét is eldönthetik. Utóbbihoz szükséges többség a júniusi képviselőcsoporti ülések alkalmával jöhet létre.

Magyar szempontból a következő a helyzet: a kormánypártok tizenegy képviselőt küldhetnek az EP-be, tízet a Fidesz, egyet a KDNP; utóbbi az Európai Néppárt tagja, míg a Fidesz jelenleg nem tartozik pártcsaládhoz, a helyét keresi a pártpolitikai spektrumon. Az újonnan bejutók közül a Tisza Párt hét delegáltat tud nevezni az EP-be; egyelőre bizonytalan, hogy hova fognak csatlakozni, bár a Néppárt vezetése már jelezte, szívesen látnák őket. A DK–MSZP–Párbeszéd szövetség két, a Mi Hazánk pedig egy EP-képviselőt tudhat a magáénak – előbbiek vélhetően a szocialisták táborában maradnak, ahogy eddig is tették, utóbbi pedig az AfD-hez közeli új pártcsaládot választhatja – fejtette ki Tárnok Balázs.

Határon túli magyar pártok

A határon túli magyar pártok hagyományosan az Európai Néppárthoz tartoznak Erdélyben és a Felvidéken. Romániában az RMDSZ 6,6 százalékot szerzett az EP-választáson, megnyugtató többséggel lépte át a parlamenti küszöböt, és ezzel két európai parlamenti mandátumot szerzett. Az erdélyi magyarságot a továbbiakban is Winkler Gyula és Vincze Lóránt fogják képviselni az Európai Néppárt soraiban. Felvidéken azonban óriási kudarcot könyvelhetett el a Magyar Szövetség, miután 3,9 százalékot szerzett, ami elmaradt az ötszázalékos bejutási küszöbtől, sőt, elmaradt a tavaszi államfőválasztáson szerzett szavazatszámtól is. Ezért, ahogyan az elmúlt öt évben, a következő öt évben sem lesz EP-képviselője ami a szakértő meglátása szerint komoly strukturális változásokat hozhat a felvidéki magyar politikában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Azok után, hogy Észak-Írország ellen hazai pályán a héten „beragadt” a Rossi-csapat (1-1), rájátszásra kényszerül márciusban, a péntek déli sorsoláson derült ki, Dánia, Horvátország, Szerbia és Wales közül melyik csapaton kell átrágniuk magukat Szoboszlai Dominikéknak.

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Már 372 alatt is járt a forint, de újra gyengül

Már 372 alatt is járt a forint, de újra gyengül

Csütörtök délután meredek esésbe kapcsolt a forint, az euró jegyzése 368 forintról 373,6 forintig emelkedett, a dollár pedig 340 forint fölé drágult. A magyar devizát a romló nemzetközi befektetői hangulat és az erősödő dollár gyengítette. Közben a Fed decemberben akár 50 bázisponttal is emelhet, az MNB viszont már a hazai kamatcsökkentés lehetőségét is felvetette. Péntek reggel még nem látszott érdemi korrekció, délelőtt azonban erősödésbe fogott a forint, az euró árfolyama 372 forint közelébe, a dolláré pedig 339 forint környékére süllyedt. A lendület azonban hamar elfogyott, az euró ismét 373 forintig, a dollár pedig 340 forint közelébe drágult. A figyelem a Moody's esti döntésére irányul, amely akár stabilra javíthatja Magyarország negatív kilátását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×