Márciusban még 1,7 százalékos volt a havi drágulási ütem a hazai lakáspiacon, ami áprilisra 0,3 százalékra mérséklődött, ami Balogh László szerint erős stagnálásnak felel meg. Az elemző az InfoRádióban elmondta: figyelemre méltó fejlemény, hogy a budapesti lakásdrágulás a márciusi 1,4 százalékos áremelkedéshez képest szinte a felére, kevesebb mint egy százalékra csökkent, illetve további négy magyarországi régióban is árcsökkenés történt az elmúlt hónapban.
Áprilisban az észak-magyarországi régióban volt tapasztalható a legnagyobb árcsökkenés, ahol két százalékkal estek vissza az ingatlanárak márciushoz képest, de a Közép-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon, valamint a Dél-Alföldön is hasonló tendencia érvényesült. A szakértő szerint utóbbi három régióban márciusban még erőteljes árnövekedést mutatott a lakáspiac, de azóta jelentős fordulat következett be, és elkezdtek csökkenni az ingatlanárak.
A fővárosi albérletpiacon az elmúlt években folyamatos áremelkedés volt megfigyelhető. Balogh László tájékoztatása szerint az albérletárak leginkább a keresetekkel és a jövedelmekkel vannak összefüggésben. Kiemelte, hogy az albérletárak korrekciója mindig az adott év elején érvényesül leginkább, mert ilyenkor az éves fizetésemelések begyűrűznek az albérletpiacra, ugyanis
a bérbeadók is tisztában vannak azzal, hogy az egyre nagyobb keresetekből egyre több pénzt tudnak áldozni a bérlők a kiadó lakások bérleti díjára.
Ugyanakkor április hónapra is jellemző volt, hogy a korábbi évekkel ellentétben a bérleti díjak stagnáltak vagy néhol csökkentek, még Budapesten is. Balogh László szerint ez azzal magyarázható, hogy a bérleti díjak még „úgy sem tudnak elszakadni a fizetőképes kereslettől, hogy nőnek a jövedelmek”.
Az elemző elmondta: a fővárosban jelenleg nagyjából 270 ezer forint a kiadó lakások bérleti díjának a középértéke, ami miatt egyre nehezebb bérbe adni ezeket az ingatlanokat, mert „havi negyedmillió forint körüli összeg kifizetése minden bérlő számára nagy tehertételt jelent”.