eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Tired female nurse in hospital corridor
Nyitókép: PIKSEL/Getty Images

Kétségeket is megfogalmaz az egészségügy a rajtaütésszerű ellenőrzésekkel kapcsolatban

A revizorok bármikor betoppanhatnak az állami egészségügyi intézményekbe, és tulajdonképpen bármit ellenőrizhetnek a beosztástól kezdve az eszközökön át a betegekig. Van, aki szerint ez jogi aggályokat is felvet.

A napokban valamennyi állami egészségügyi intézmény levelet kapott az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőjétől, amelyben bejelentik, hogy az Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálat Főosztály idén folyamatosan ellenőrzi "az egészségügyi dolgozói és a beteg jelenlétet az egészségügyi intézményekben és szolgáltatóknál" - írja az elitmed.hu.

A tavaly év végén módosított OKFŐ-utasítás szerint mobil ellenőri egységeket hoznak létre, amelyek a hét bármely napján, tehát munkaszüneti napokon és a nap bármely órájában az egészségügyi intézmény bármelyik részlegén megjelenhetnek, igazoltathatják a személyzetet, belenézhetnek az egészségügyi dokumentációba és arról másolatot is készíthetnek.

Mint írják,

elképzelhető, hogy a levélben hivatkozott társhatóságok rendelkeznek ilyen joggal, például bevonják a vizsgálatba a rendőrséget vagy az egészségbiztosító szakembereit, és ők kérik el a biztosított személyi okmányait.

A portál információi szerint a revizorok jártak már a Honvéd Kórházban, a Szent János Kórházban, Gyöngyösön, Egerben, Hatvanban, Hódmezővásárhelyen, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban - ez utóbbiba hajnali 3 órakor érkeztek. Ilyenkor a portán elkérik a bejelentkezéseket, és egy ellenőrzőlista alapján végigmennek a kórházak osztályain: megtekintik a jelenléti íveket, a kórtermeket, megszámolják a betegeket, benéznek a vizsgálókba, hogy használják-e egyáltalán a rendelkezésre álló eszközöket.

A lap által megkérdezett szakértő, korábbi egészségügyi vezető "Patyomkin-műveletnek" nevezte az új ellenőrzési gyakorlatot, meglátása szerint inkább megfélemlítésre való, és rossz üzenetet közvetít az amúgy is túlhajszolt egészségügyi dolgozókról.

Ugyanakkor, mint írják, vannak, akik semmi kivetnivalót nem látnak az eljárásban. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke szerint így legalább világosan kiderül, ki, mikor és mennyit dolgozik.

Az orvosok és szakdolgozók érdekvédőinek viszont nem is ezzel, hanem a módszerrel kapcsolatban vannak súlyos aggályaik.

A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) közleményben reagált: "A MOSZ elkötelezett a transzparensen működő egészségügy irányába. Ebbe beletartozik az is, hogy a munkáltató gyakorolja a jogát a munkaidő-keret betartásának ellenőrzésére. Ugyanakkor hibásnak tartjuk azt az interpretációt, hogy az egészségügy teljesítménye az orvosok, egészségügyi dolgozók ’maszekolása’ miatt romlik. A tény az, hogy az egészségügy eddig is csak a dolgozók önkizsigerelése révén volt működőképes. A rendszer évtizedes megoldatlan és részben megoldott problémái egyre inkább megmutatkoznak. Hisszük, hogy egy átfogó, alapos és elfogulatlan ellenőrzés - általánosságban - a munkaórahiányok helyett jelenleg is túlórákat dokumentálna."

Rajháthy Beatrix, a MOSZ alelnöke szerint a módszer elfogadhatatlan - de munkavállalókként nem tehetnek mást, mint tűrnek, ha az OKFŐ így tartja helyesnek -, bár nagyon megalázó, jegyezte meg. Szerinte biztosan ki fog derülni, mennyivel többet dolgoznak az orvosok. Az OKFŐ által megküldött tájékoztatás egyrészt nem írja, hogy az ellenőröknek egészségügyi végzettségűnek kell lennie, tehát felismerhetik-e, hogy milyen ellátási helyzetbe érkeztek, azt viszont igen, hogy "az egészségügyi intézmények és szolgáltatók működését a lehető legkisebb ideig zavarják meg".

Az alelnök szerint

az ellenőrzés "teljesen abszurd és tökéletesen semmibe veszi a betegek érdekeit és emberi méltóságát", hiszen mi van, ha a revizorok pont vizsgálat, beavatkozás közben toppannak be, vagy éppen hátráltatják azt, károsítva a beteg egészségét.

Úgy fogalmaz, az ellenőrzés még alkalmatlan időben és felső határ nélküli időtartamban végezve is előzetesen jogszerűnek van deklarálva.

Rajháthy Beatrix hangsúlyozta: "A mi ’munkadarabjaink’ emberek, nem tárgyak. Betegek, és emiatt fokozottan kiszolgáltatottak, emberi méltóságukat tiszteletben tartani minden egészségügyi ellátás és eljárás során kiemelt feladat. Vajon hogyan gondolhatja bárki is, hogy joga van belépni egy másik ember intimszférájába, hogy legesendőbb és legkiszolgáltatottabb helyzetében ellenőrizze, ott van-e, ahol a ’leltár szerint’ lennie kell?"

Ábrahám László ügyvéd, egészségügyi szakjogász is a MOSZ álláspontját erősíti, szerinte a gyógyítás diszkréciója szenved csorbát, a betegek személyiségi joga sérül, ha bárki ilyen helyzetben rájuk nyit. Az orvos-beteg bizalmi kapcsolatot tiszteletben kell tartani.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke azzal nyugtatja a kedélyeket, hogy így legalább kiderül a jelenlegi törvénytelen helyzet - írja a portál. Mint mondta,

remélik, hogy így kifizetik azokat a többletmunkákat, amit a betegek átadása miatt ott töltenek az ágy melletti munkakörökben az ápolók, mivel a pihenőidő része a munkaidőnek, de csak azok tudják igénybe venni, akik 8 órás munkarendben vannak.

Aki 12 órázik, rendre 20-30 perccel többet dolgozik, amit nem fizetnek ki, és szabadidőt sem kapnak helyette a dolgozók.

A szakszervezeti elnök arra is rávilágított, hogy a jelenléti ívek rendszerint nem a tényleges érkezést és távozást mutatják. Ezen kellene változtatni, mivel a kezdési és befejezési idő része a munkaidőnek a törvény szerint, kérdés viszont, hogy a váratlan "rajtaütés", ami a mostani razzia lényege, miként mutatná meg, valójában mennyi időt töltött bent mondjuk aznap a munkavállaló - nyilatkozta a lapnak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×