A szuverenitás ellensége elsősoran a nyílt társadalom, a szuverenisták ellenségei a nyílt társadalom hívei, ők alkotják a globalisták radikális szárnyát – hangsúlyozta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a CPAC Hungary konferencián csütörtökön Budapesten.

A politikus azt mondta, bár a nyílt társadalom szépen hangzik, de ideológiája egy gyarmatosítási program, egy társadalmi, gazdasági cselekvési terv, amely azt hirdeti magáról, hogy erőszakmentes, pacifista, korlátlan szabadságjogokkal ruházza fel az egyént, és követői az anyagi és szellemi javakhoz egyenlő arányban hozzáférhetnek.

A végén ennek épp az ellenkezőjét hozza magával, a pacifizmus helyett békétlenséget és háborút, az egyénnek szabadság helyett szűkülő perspektívákat, elvesztett jogokat, a nemzeti közösségeknek pedig önfeladást és alárendeltséget – jelentette ki a frakcióvezető.

Álláspontja szerint mindezzel arra „idomítják” a nemzeteket, hogy mondjanak le az életképességükről és lényegében számolják fel magukat. A nyílt társadalom valójában nem kulturális és tudástranszfer, nem szabadkereskedelem, nem szövetségi szisztéma, hanem gyarmatosítás, és mindenkit, aki szembeszáll ezzel, azt populistának és diktatórikusnak minősítik – közölte Kocsis Máté.

Talán még nem késő az Európai Unió versenyképességnek helyreállítása, ehhez azonban stratégiai gondolkodásra és a gazdasági szereplők meghallgatására van szükség – erről már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt, hozzátéve: az év második felében kezdődő magyar uniós elnökség egyik fontos témája lesz ez a kérdéskör.

A tárcavezető példák sorával illusztrálta az európai gazdaság versenyképességének visszaesését az elmúlt évtizedben. Míg 2010-ben a világ GDP-jének 22 százalékát adta a kontinens, addig ez az arány 2023-ra 17 százalékra csökkent, és a következő években 15-16 százalék körül alakulhat.

Tizennégy éve a tíz legnagobb gazdaság közül négy európai volt, jelenleg csak kettő; az IMF és a Goldman Sachs előrejelzése szerint 2070-re már csak egy európai gazdaság kerül ebbe a rangsorba. A világ top 100 vállalata között 2010-ben még 36 európai cég szerepelt, idén 14-re, a következő években pedig tíz alá csökken a számuk – mondta.

Mi a határainknál meg tudjuk állítani a migránsáradatot – jelentette ki a Fidesz alelnöke. Kubatov Gábor hozzátette, ezért nincsenek Magyarországon terrortámadások, nem alakul ki párhuzamos társadalom, nincsenek lemészárolt papok, szétvert templomok, éjjel szabadon lehet sétálni az utcákon, béke van, nem kell a keresztet leszedni az iskolák faláról.

„Mi egyszerűen nem akarunk félni a saját hazánkban, szeretnénk megőrizni olyannak, amilyennek az őseinktől megkaptuk” – mondta a politikus.

Közölte, „a recept: választásokat kell nyerni”. Ehhez szerinte először is kell egy erős vezető, másodszor meg kell törni a liberális média egyeduralmát. Harmadszor „az elvégzett munkában hiszünk, legyen nálunk a legtöbb aktivista, nekünk kell a legtöbb ajtón bekopogtatni, a legtöbb emberrel beszélni. Ez a mi erőnk, a mi demokratikus fegyverünk” – folytatta Kubatov Gábor.

Hangsúlyozta ugyanakkor: „társakra vágyunk, várjuk a szuverenista, konzervatív erők győzelmét az uniós választásokon, és Trump elnök győzelmét november 5-én. Ez a mi szövetségünk, ez a béke szövetsége.”

Meg kell védeni Európa határait, mi akarjuk eldönteni, ki léphet be az Európai Unió (EU) területére, és ehhez Brüsszelben változásra van szükség – erről az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt. Bóka János kiemelte: Magyarország lassan egy évtizede védi az illegális migráció hullámaival szemben saját és az EU külső határait.

„Ehhez Brüsszeltől pénzt, segítséget és szolidaritást nem kaptunk, kötelezettségszegési eljárásokat, büntetést és kioktatást viszont annál inkább” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, ma még lehetséges a változás Brüsszelben, de ahogy telik az idő, a tömeges migráció visszafordíthatatlan átalakulást idéz elő az európai társadalmakban. „A változást nekünk kell elhozni; június 9-én, az európai parlamenti választásokon megtehetjük” – mondta a miniszter.

Woke ideológia elleni küzdelem – külföldi felszólalók

Santiago Abascal, a Vox párt elnöke, a spanyol jobboldal vezéralakja szerint a woke olyan ideológia mint egy „John Lennon nóta és a kommunista kiáltvány egyvelege”, vagyis egy régi ideológia, új köntösben. Olyan eszmerendszernek nevezte, amely a hagyományos erkölcsi értékeket tagadva támadja a család intézményét és a magántulajdont; illetve meg kívánja hamisítani a történelmet és a politikai diskurzust.

Azt mondta, a woke a régi totalitárius ideológiák módjára ferdíti el a valóságot: aki meg akarja védeni az országhatárt, azt idegengyűlölőnek, aki a családot akarja megvédeni, azt reakciósnak nevezi. Ha valaki elutasítja a külföldről behozott idegen kultúrát, azt fajgyűlölőnek bélyegzi, ha pedig az iszlám vallást bírálja valaki, akkor őt vallási türelmetlenséggel vádolják meg a médiában; majd ugyanott mentegetik a radikális iszlám előretörését és azt, ahogyan rátámadt Izraelre.

Gila Gamliel, Izrael innovációs, tudományos és technológiai minisztere felszólalása elején arra emlékeztetett, hogy Izrael történelme a 19. század végén Magyarországon kezdődött, hiszen ott született meg Herzl Tivadar, Izrael állam megálmodója. A miniszter szerint ezért sem véletlen, hogy Magyarország ma is fontos pillére Izrael támogatásának a világban, amiért köszönetét fejezete ki a magyar miniszterelnöknek.

Sajnálatosnak nevezte, hogy a gázai fegyveres konfliktus árnyékában világszerte és az online térben is újra terjed az antiszemitizmus, miközben Izrael csak a területét és lakossága életét igyekszik megvédeni a terroristákkal szemben. Az izraeli miniszter csalódottságának adott hangot amiatt is, hogy az ENSZ még nem ítélte el a Hamász izraeli lakosok ellen elkövetett csonkítás, szexuális erőszak és felégetés formájában elkövetett bűncselekményeit.

Mercy Schlapp, Donald Trump volt stratégiai kommunikációs igazgatója a felszólalásában azt mondta: ötgyermekes édesanyaként az emberi civilizáció legfontosabb építőkövének, a családnak a megvédésre buzdít mindenkit, hiszen a woke célja a családok és a társadalom fellazítása és szétverése. Ezen kívül kiemelte, hogy a Biden-adminisztráció álhírek terjesztésével próbálja lejáratni az elnökválasztáson indulni kívánó Donald Trumpot, akit egyebek mellett éppen azért gyűlölnek, mert családbarát politikát fogalmaz meg.

Eva Vlaardingerbroek holland politikai kommentátor és jogász arra hívta fel a figyelmet, hogy Nyugat-Európa nagyvárosaiban mindennapossá vált a nyers erőszak: az elmúlt egy hét folyamán Stockholmban három idős nőt, Londonban pedig alig két nap alatt négy embert késeltek meg; Franciaországban pedig felgyújtottak egy templomot. Véleménye szerint ez annak köszönhető, hogy a tömeges bevándorlás és a közbiztonság romlása közötti összefüggésről nem lehet nyíltan beszélni, hiszen a korrupt nyugat-európai politikai elit a helyi lakosság megkérdezése nélkül hívta be az említett bűncselekményeket elkövető, idegen kultúrájú bevándorlókat. Ezért kijelentette, hogy a nyugati lakosságcsere e formáját meg kell állítani, a mögötte álló brüsszeli uniós vezetést pedig le kell váltani a júniusi választásokon.

Simone Billi olasz parlamenti képviselő, a Lega párt tagja arról beszélt, hogy a jelenlegi brüsszeli vezetés egy olyan "szocialista szuperállammá" szeretné átformálni az Európai Uniót, amelynek működése épp úgy lenne antidemokratikus, mint az egykori Szovjetunióé. Tévedésnek és károsnak nevezte, ahogyan Brüsszel ráerőltette az uniós tagállamokra azt a szerinte szélsőséges zöldideológiát, amely ésszerűtlenül csökkenti Európa versenyképességét és növekvő munkanélküliséghez vezet.

Mivel az állampolgárok választják meg a kormányt, ezért valójában ők a döntéshozók, a képviselőknek pedig a nép akaratát kell megvalósítaniuk – mondta az Egyesült Államok korábbi megbízott legfőbb ügyésze. Matt Whitakert Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kérdezte a szuverenitásról és a jogállamiságról. Szerinte a politikusok sokszor csak szerepelni akarnak, de azok lesznek sikeresebbek, akik valamiért kiállnak, valamit képviselnek, nem csupán egy meglévő mozgalom élére akarnak állni a rivaldafénybe, hanem az identitásuk része az elv, amit képviselnek. Az államtitkár azon kérdésére, hogy miként lehetne visszatérni a „józan ész által vezérelt jogállamiság világába”, Whitaker azt válaszolta, nem azt kell várni, hogy a politikusok oldják meg az összes problémát, hanem az alkotmány módosításával kellene biztosítani, hogy a nép szavának jobban érvényt lehessen szerezni.