Infostart.hu
eur:
372.97
usd:
339.93
bux:
140460.39
2026. november 20. péntek Jolán
üzlet szerződés iratok aláírás
Nyitókép: Pixabay

Az EB kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, a kormány jogi lépést tesz

Két uniós eljárás indul a magyar kormánnyal szemben, és egy harmadiknál is lépéseket tesz az Európai Bizottság.

Az EB szerdai közleményéből derült ki, hogy a szervezet felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország (és Spanyolország) ellen az autópálya-koncessziós szerződések szabályainak megszegése miatt. Az uniós álláspont szerint a Magyarország által odaítélt, 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre szól, ami sérti az uniós jogot. Az EB azt akarja elérni, hogy az érintett országok betartsák az uniós szabályokat, amelyek előírják az átláthatóságot, valamint a közbeszerzések esetén az egyenlő bánásmódot a résztvevő gazdasági szereplőkkel szemben.

A magyar kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon az Európai Bizottság által felhozott érvekre. Ha nem teszi (vagy azzal a bizottság nem elégedett), akkor az EB indoklással ellátott véleményt küld, ami az eljárás folytatását jelenti (ez pedig pert és annak eredményeként adott esetben bírságot jelenthet).

A másik ügyben a hvg.hu összefoglalója szerint arra szólítják fel a magyar kormányt, hogy tegyen eleget az Európai Bíróság korábbi ítéletének „a nemzetközi védelmi eljáráshoz való hatékony hozzáférés biztosításának kötelezettségéről”.

A Bíróság 2023. június 22-i ítéletében megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós menekültügyi szabályokból eredő kötelezettségeit. Arra a következtetésre jutottak, hogy

Magyarország megsértette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló irányelvet, amikor nem biztosította, hogy harmadik országok állampolgárai vagy hontalan személyek ténylegesen hozzáférhessenek a nemzetközi védelmi eljáráshoz.

Ez arról a magyar rendszerről szól, hogy a menekültügyi eljárást csak egy nagykövetségen lehet kezdeményezni, először egy szándéknyilatkozat formájában, majd pedig pozitív értékelés esetén kaphat az érintett beutazási engedélyt az eljárás lefolytatására. Mindez azonban ellentétes azzal a nemzetközi jogi alapvetéssel, hogy a menedékkérelem iránti igényt a határon lehessen jelezni.

Magyarország erre az ítéletre semmilyen módon nem reagált. Most még két hónap haladékot kap a kormány, és a kapott – vagy nem kapott – választól függően a Bizottság dönthet úgy, hogy az ügyet visszautalja a Bírósághoz, és pénzügyi szankciók kiszabását javasolja.

A harmadik ügy szintén egy korábbi, három és fél évvel ezelőtt hozott bírósági döntés nem teljes körű betartásáról szól, amelynek ügyében a kötelezettségszegési eljárás most indul meg. Ez pedig a Lex CEU ügyében hozott korábbi határozat – bár a dokumentum nem nevesítette, de, mint a portál írta, minden kétséget kizáróan beazonosítható az ügy.

Az Európai Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, a válaszra itt is két hónapot biztosítottak. Válasz hiányában, vagy ha az EB elégedetlen lesz azzal, itt is per indulhat Magyarország ellen, amely végén pénzügyi szankciókkal lehet számolni. Ez a gyakorlatban napi kötbért jelent 2020. október 20-ától az ítéletnek való megfelelés napjáig.

Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Egyre nagyobb az esés a tőzsdéken, 40 ezer alatt az OTP

Egyre nagyobb az esés a tőzsdéken, 40 ezer alatt az OTP

Tőzsdetörténelmi nap volt tegnap, ugyanis csütörtökön ment tőzsdére az Anthropic, akkora forrásbevonást produkálva, ami korábban soha nem volt. Ráadásul a cég rögtön az egyik legnagyobb is lett a világon a tőzsdén jegyzett vállalatok között. Közben viszont folytatódik a mesterséges intelligencia sztorik lejtmenete, amik az egész tőzsdét magukkal húzzák. Tegnap az amerikai részvénypiacon is nagy esés volt, rossz hangulat pedig átragadt ma reggel Ázsiára és Európára is. Egyelőre nincs még vége az esésnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×