eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Széll Kálmán tér Budapesten 2023. március 28-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Választás 2024 - Zajlik az ajánlásgyűjtés, három szinten szűrik a trükközést

Szombaton kezdhették meg az európai parlamenti (EP-) választáson induló pártok, valamint az önkormányzati és nemzetiségi választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek az ajánlások gyűjtését. Az összegyűjtött ajánlásokat három - helyi, területi és országos - szinten ellenőrzik, a választás típusától függően.

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán - mivel ebben az esetben az egész ország egy választókerületet alkot - a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ellenőrzi a választáson induló pártok által összegyűjtött ajánlásokat.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi képviselők júniusi választására azonban különböző szinteken ellenőrzik az ajánlásokat.

A helyi választási irodákban (ez a települési szint) ellenőrzik a képviselőjelöltek, a polgármesterjelöltek, valamint a települési nemzetiségi képviselő-választás jelöltjeinek ajánlásait.

Vármegyei szinten a területi választási irodák ellenőrzik a vármegyei közgyűlési választáson listát állítani szándékozó jelölőszervezetek által összegyűjtött ajánlásokat, valamint a Fővárosi Választási Iroda ellenőrzi a főpolgármester-jelöltek által összegyűjtött ajánlások érvényességét. Ugyancsak ezen a szinten ellenőrzik a vármegyei és a fővárosi nemzetiségi önkormányzati választás ajánlásait.

Ezek mellett az NVI ellenőrzi az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán induló nemzetiségi szervezetek által összegyűjtött ajánlásokat.

Az EP-listák bejelentésének határideje május 3-a 16 óra, az önkormányzati és nemzetiségi választáson induló jelöltek május 6-án 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat, az önkormányzati és nemzetiségi választásra pedig május 7-e, 16 óra a listaállítás határideje.

A választási irodáknak három napjuk van arra, hogy az önkormányzati és nemzetiségi választáson indulni szándékozó jelöltek által összegyűjtött ajánlásokat ellenőrizzék.

A választási iroda ilyenkor megvizsgálja, hogy

  • az ajánlóív nem másolat-e,
  • sorszámozva van-e,
  • rá van-e vezetve az ajánlást gyűjtő neve és aláírása.

Az ajánlóívre felvezetett adatok alapján a választási iroda azonosítja az ajánló választópolgárt, vizsgálja, van-e választójoga, valamint azt, hogy az ajánlóíven feltüntetett adatai (a neve, személyi azonosítója, lakcíme) a szavazóköri névjegyzékben szereplő adataival megegyeznek-e.

A választási iroda elfogadja az ajánlást akkor is, ha a választópolgár feltüntette valamennyi adatát, és azok alapján egyértelműen azonosítható, de ajánlása adásakor egyes adatai csekély mértékben eltérnek a központi névjegyzékben szereplőktől. Ilyen például, ha valaki nem tünteti fel a doktori címét, vagy a név más előtagját (például ifjabb, idősebb, özvegy), ha több keresztneve közül csak az egyik szerepel, ha a lakcímében a települést rövidítette (például Budapest-Bp., Debrecen-Db.), de az egyértelműen azonosítható, vagy ha nem jó helyesírással írta le a lakcímét (például Kossuth Lajos nevét egy "s"-sel vagy "h" nélkül vezette fel az ajánlásra).

Csekély eltérés az ékezethiba és az adat idegen nyelven megadása is (például Erzsébet helyett Elizabeta). Elfogadható az is, ha a lakcímet nem pontosan a központi névjegyzékben szereplő módon adta meg a választópolgár.

Nem fogadható el érvényesnek az az ajánlás, amelyiken valamelyik adatot egyáltalán nem vagy jelentős eltéréssel, hiányosan adták meg (például csak a vezetéknevet tüntették fel, a személyi azonosító hiányos vagy pontatlan, a lakcímadat nem tartalmaz településnevet vagy utcanevet).

Az ajánlások érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás is.

Az NVI azt is megállapítja, hogy az ajánló választópolgár április 20-a, az ajánlásgyűjtés kezdete és az ajánlóív benyújtásának napja között bármely időpontban jogosult volt-e jelöltet ajánlani, vagyis volt-e választójoga.

Ellenőrzi azt is, hogy

a választó ugyanazon listára nem adott-e le már érvényes jelölést, ugyanis egy választópolgár több listát, jelöltet is ajánlhat érvényesen, de egy listát, jelöltet csak egyszer.

Az iroda állapítja meg azt is, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a meghatározottat. Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a mellette működő bizottságot, amely - legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon - dönt a jelölt nyilvántartásba vételéről vagy elutasításáról.

Az ajánlásgyűjtés megkezdésével párhuzamosan ismét elérhetővé vált a Kit ajánlottam? (KITAJ) elnevezésű szolgáltatás a választópolgároknak, akik így ellenőrizhetik, melyik jelöltet vagy listát támogatták aláírásukkal. A rendszerbe csak azok az ajánlások kerülnek be, amelyeket ellenőriztek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×