eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Szavaznak a képviselők az Országgyűlés ellenzéki kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülésén 2023. július 31-én. A rendkívüli parlamenti ülést a Momentum kezdeményezte, miután a júliusi, vilniusi NATO-csúcson kiderült, Törökország hozzájárul, hogy Svédország is tagja legyen a katonai szervezetnek. Az ülés a kormánypártok távolléte miatt határozatképtelen volt.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Már három ellenzéki államfőjelöltet javasoltak az ellenzéki pártok

Annak ellenére jelent meg Csath Magdolna, Kaltenbach Jenő és Hack Péter neve is, hogy közben az ellenzéki pártok leginkább nép által választott államfőt szeretnének látni Novák Katalin után. Ennek politikai valószínűsége azonban csaknem nulla, ahhoz ugyanis alkotmánymódosítás volna szükséges. Parlament általi sikerhez pedig minimum feltétel volna az összefogás, legalább 40 képviselőnek.

Akár a budapesti főpolgármester-választás esetében, a köztársaságielnök-jelölésben is előbb "ébredt" az ellenzék a kormánypártoknál, ami persze önmagában nem jelent nagyobb győzelmi esélyt. Ismert, a Fidesz-KDNP még sem főpolgármester-jelöltet, sem államfőjelöltet nem nevezett meg.

A Novák Katalin államfői lemondását követő napokban három ellenzéki párt is megnevezte már, kit látna szívesen a köztársasági elnöki székben a következő öt esztendőben.

Először a Mi Hazánk Mozgalom - illetve Toroczkai László pártelnök - állt elő névvel: Csath Magdolna közgazdász, a Szent István Egyetem emeritus professzora, a Versenyképességi Tanács tagja a Magyar Hangnak adott interjújában már nyíltan vállalta is, hogy reméli, lesz 40 parlamenti képviselő, aki a jelölése mellé áll, mondhatta mindezt azért is, mert a Mi Hazánknak messze nincs 40 potentátja, mindössze 6. A párt mellette korteskedve kiemelte, hogy Csath Magdolna nem "pártember" - a Mi Hazánknak sem tagja -, ő "konszenzusos államfő" lehetne.

Kedden érkezett a Párbeszéd - Zöldek "neve", a párt Kaltenbach Jenő indításáról tett bejelentést. Kaltenbach Jenő jogtudós, egyetemi oktató, az állam- és jogtudományok kandidátusa több mint tíz évig volt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, ezt követően a Független Rendészeti Panasztestületet vezette. A szintén 6 tagú parlamenti frakció azt ugyanakkor megjegyzi, hogy optimálisnak a közvetlen - "népi" - elnökválasztást tartaná ideálisnak, mint az a 2022-es közös ellenzéki programban is szerepelt, maga Kaltenbach Jenő is csak abban az esetben áll rajtvonalhoz, ha ez megvalósul. "A jelenlegi rendkívül mély morális és politikai válságban olyan erkölcsileg megingathatatlan, köztársaságpárti személy töltheti be az elnöki pozíciót, aki nem pártutasításokat teljesít, hanem valóban megjeleníti a nemzet egységét" - olvasható a párt keddi közleményében.

Az LMP Hack Péter tanszékvezető egyetemi tanárt ajánlja államfőnek. Ungár Péter, az ellenzéki párt társelnöke szerdán levélben keresi meg az összes országgyűlési képviselőt a jelölésről. Ungár Péter szerdán a Facebookon közzétett bejegyzésében rámutatott: Hack Péter közös jelölésével a nemzet egységét megtestesítő, a jogállamot és az alkotmányos rendet őrző köztársasági elnöke lehetne Magyarországnak. Hack Péter 41 éve oktat az ELTE-n, jelenleg tanszékvezető egyetemi tanár. Kutatási területe a bírói függetlenség, az igazságszolgáltatás szervezete és működése, az emberi jogok érvényesülése a büntetőeljárásban, a korrupció elleni fellépés jogi eszközei és az átmenet igazságszolgáltatásának joga. Több mint száz tudományos publikációja jelent meg, több mint száznegyven tudományos konferencián adott elő Magyarországon és külföldön. Az ELTE-n végzett oktatói munkájának elismeréseként a jogi kar hallgatói két ízben is (1987-ben és 2015-ben) az év kiváló oktatójának választották. 1990 és 2002 között országgyűlési képviselő volt, a Horn-kormányban (1994-1998) az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának elnöke volt. Huszonkét éve, 2002-ben visszavonult az aktív politizálástól, az SZDSZ-ből is ekkor lépett ki. 1987 óta tagja a Hit Gyülekezetének, 1988 óta a Gyülekezet diakónusa, 2004 óta pedig lelkésze.

A Momentum elnöksége úgy döntött, a párt és annak frakciója nem vesz részt a köztársasági elnök jelölésének parlamenti folyamatában, mondván, nem kívánnak "asszisztálni ahhoz, hogy újabb aláírógépet ültessenek a Sándor-palotába". Ugyanígy a DK sem vesz részt a folyamatban, 15 parlamenti képviselővel, Gyurcsány Ferenc bejelentése szerint, aki az ATV-ben így fogalmazott: illegitimnek tekinti a ezt a parlamentet államfőválasztás ügyében is. "Azt is mondom, hogy az új államfő csak félállamfő lesz."

Az MSZP és a Jobbik is közvetlen jelölést szeretne. Hogy ez miért nehezen lehetséges? Ehhez alkotmánymódosítás kell, ahhoz pedig kétharmados parlamenti többség, ilyennel pedig a Fidesz-KDNP rendelkezik.

Az Országgyűlés márciusban választ új köztársasági elnököt. Az átmeneti időszakról ITT írtunk.

Államfőjelölt az lehet, aki magyar állampolgár, idősebb 35 évesnél, és megkapja az országgyűlési képviselők legalább ötödének az ajánlását. 40 tagja márpedig egyetlen ellenzéki frakciónak sincs, közösen kellene ajánlani valakit, amint azt a Párbeszéd javasolta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×