Draskovics Tibor, a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminisztere, jelenleg a BKK igazgatósági elnöke és Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója közötti levelezésből kiderül: a 2020 óta változatlan évi 7,4 milliárd forintos összeg helyett a Lázár János vezette minisztérium utolsó ajánlata 8,6 milliárd forint volt - írja az Index a birtokába került céges belső levelezésre hivatkozva.

Ezt a főváros és a BKK nem fogadta el, így az év végén lejártak a szerződések,

a fővárosi önkormányzat pedig elvesztette a jogát a HÉV és az agglomerációs Volánbusz-járatok menetrendjének alakítására, és megszűnt a közös Budapest-bérlet jogi alapja.

A főváros tehát tudatosan dönthetett a megállapodás helyett az együttműködés felszámolása mellett, ami miatt Karácsony Gergely főpolgármester rögtön a kormányt hibáztatta.

Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója a BKK igazgatósági tagjainak címzett levelében azt írja: „December 20-án az Építési és Közlekedési Minisztérium informálta a fővárost, hogy nem kívánja meghosszabbítani az agglomerációs megállapodást, mivel a főváros nem ment bele az időközben teljesen eltúlzott követelés megfizetésébe.

2023-ra háromévnyi infláció és energiaár hatását követően végső ajánlatként 8,6 milliárd forintot kért volna a Lázár János vezette tárca – ez 16 százalékos emelés lett volna,

ami nem tűnik életszerűtlennek, tekintve, hogy csak 2023-ban a béremelések és az energiaárak növelhették ennyivel a buszok és HÉV-ek üzemeltetési költségét.

A kormány 2016-ban vállalta át a HÉV és az úgynevezett „kék Volánbuszok” működtetését Tarlós István akkori főpolgármester kezdeményezésére. Ugyanakkor, mivel ezek a járatok jelentős Budapesten belüli szerepet látnak el, a csepeli HÉV el sem hagyja a városhatárt, a fővárosnak továbbra is hozzá kellett járulni ezek működtetéséhez.

Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter – aki Karácsony Gergely delegálására tölti be a BKK elnöki posztját 4 éve – az Index birtokába került céges levelezésben azt írja: „Több lehetséges forgatókönyvet kell felállítani, és hatásukat elemezni. Ezt a munkát én széles horizonton gondolom, akár a jelenlegi tarifapolitika alapvető átgondolását, az e-jegy-ügyek halasztását, a BKK szerepét is beleértve.”

Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója a teljes igazgatóság számára kiküldött levelében rögzíti: „végig szorosan egyeztettünk Tiborral”, Gyurcsány Ferenc volt pénzügyminiszterének szerepére utalva.

A fővárosnak foggal-körömmel küzdenie kellett volna a megállapodás fenntartásáért, hiszen az fontos vétójogokat biztosított az önkormányzatnak. De vélhetőleg későn ébredtek, az év végén pedig már csak erre a korlátozott idejű és értékű technikai megállapodásra futotta – mondta Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár a Népszavának. A Budapest-bérlet megszüntetése szerinte példátlan visszalépés lenne a budapesti közösségi közlekedésben.

Az egykori BKK-vezérigazgató az Economxnek adott interjújában három lehetséges megoldást vázolt fel a Budapest-bérlet körüli vitára. Idealista szcenárió esetén létrejön egy regionális BKK, bár ennek semmi jelét nem látja ma, hiszen még a Budapest-bérletről sem tudott megállapodni Lázár és Karácsony. Szerinte arra is van lehetőség, hogy visszatérnek a megállapodáshoz, de ehhez a vonatkozó törvényeknek megfelelően le kellene ülnie és meg kellene állapodnia egymással a miniszternek és a főpolgármesternek.A harmadik lehetőség pedig egy horror forgatókönyv, aminek a leglátványosabb és legnagyobb ellenállást kiváltó eleme a Budapest-bérlet kivezetése.