eur:
411.18
usd:
392.45
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatója előadást tart a Ki nyeri a XXI. századot? - Egy évtizeddel a gazdasági válság után címmel tartott konferencián a Terror Háza Múzeumban 2019. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Kiderült, mi lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal első nagy feladata

Lánczi Tamás - az Orbán Viktor által a hivatal élére jelölt politológus - arról is beszélt, hogy mi lesz a hivatal a legfontosabb eszköze.

A február 1-jéig megalakuló Szuverenitásvédelmi Hivatal első nagy feladata az lesz, hogy a hamarosan induló választási kampány és választási küzdelem tisztasága felett őrködjön - mondta a hivatal vezetésére felkért Lánczi Tamás politológus kedden az M1 aktuális csatorna műsorában.

A szuverenitásvédelmi törvény alkotmányos önazonosságként hivatkozik a szuverenitás fogalmára, ami a mindennapok nyelvén azt jelenti, hogy az ország gazdasági, kulturális, kommunikációs, politikai önazonosságát és függetlenségét kell védeni, és ehhez a törvény rendel bizonyos eszközöket - fogalmazta meg a hivatal feladatait Lánczi Tamás.

Lánczi Tamás hangsúlyozta,

a hivatal nem hatóság, nem végez nyomozást és nem alkalmaz szankciókat, feladata alapvetően az elemzés és a feltárás lesz, tevékenységében pedig a nyilvánosság lesz a legfontosabb eszköze.

Vizsgálatokat folytat le, együttműködik más állami szervekkel, ha pedig visszaéléseket tapasztal, akkor ezeket nyilvánosságra hozza és jelzi ezt az illetékes szervnek - tette hozzá.

Lánczi Tamás közlése szerint a 2022-es "guruló dollárok" elnevezésű ügyhöz hasonló visszaélések felderítéséhez "más állami társszervekkel való együttműködést" tud igénybe venni.

"Azokat az információkat, amelyek más állami szerveknél képződnek, azokat, ha úgy tetszik, elkérheti egy együttműködés keretében, ezeket elemezheti és megvizsgálhatja, ezekből vonhat le következtetéseket, amelyeket nyilvánosságra hozhat, ezt jelezheti a törvényhozónak" - fejtette ki a hivatal leendő elnöke, megjegyezve, a Szuverenitásvédelmi Hivatal probléma esetén valamilyen jogalkotási hiányosságra vagy hatósági intézkedés szükségességére is felhívhatja a törvényhozó figyelmét.

Példaként említette, hogy a szuverenitásvédelmi törvény vonatkozó passzusa szerint ha valaki tiltott finanszírozást fogad el, azt jelenleg a törvény jelenleg három év szabadságvesztéssel fenyegeti, de a büntetést nem a hivatal, hanem az illetékes állami szerv fogja kiszabni.

Lánczi Tamás emlékeztetett, idén júniusban helyhatósági és európai parlamenti (EP-) választásra készül az ország, ezért különösen fontos megakadályozni a 2022-ben tapasztaltakhoz hasonló visszaéléseket.

Az új hivatal feladata kifejezetten az lesz, hogy megakadályozza a külföldi befolyásszerzési kísérleteket, és ha ennek a jelét észleli, akkor megtegye a szükséges intézkedéseket, azaz felhívja erre a hatóságok figyelmét

- erősítette meg.

A politológus műsorvezetői kérdésre elmondta, ha az Európai Bizottság, vagy bármely más uniós szerv megpróbál "túlterjeszkedni" a jogkörein, vagy megpróbálja csorbítani Magyarország szuverenitását, akkor az is "önmagában egy vizsgálat tárgya lehet", és érdemes lehet ezzel foglalkozni.

Hozzátette, Magyarország ugyanakkor bizonyos jogköröket, szuverenitásának egy részét közösen gyakorolja más tagállamokkal, az ezekből adódó "súrlódások" vizsgálata viszont nem tartozik a hivatal elsődleges feladatai közé.

Lánczi Tamás a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt is hangsúlyozta, a hivatal létrehozásával kapcsolatban Brüsszelből aggódó "hangok" jöttek, ezeken "az aggodalomba burkolt támadásokon" azonban nem lehet csodálkozni, mivel ott mindig is voltak olyan szereplők, akik megpróbáltak túlterjeszkedni a hatáskörükön és bele akartak avatkozni a magyar alkotmányos életbe.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal leendő elnöke kérdésre válaszolva elmondta, a magyar modellhez a romániai dezinformációellenes hivatal vagy az Európai Unió Brüsszelben működő, az unión kívülről érkező befolyásolási kísérleteket kiszűrő hivatala hasonlít a legjobban. Ilyen jellegű, a nemzeti, a gazdasági vagy elsősorban a nagyvállalati érdekeket védő, külföldi gazdasági befolyás elleni szabályozási rendszert Nagy-Britannia és Franciaország is létrehozott már - tette hozzá.

"Minden állam, amelyik racionálisan jár el, az foggal-körömmel védi a szuverenitását" - fogalmazott Lánczi Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×