Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.89
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Caroline Gleich skiing in deep powder at Alta, Utah in 2011
Nyitókép: Lee Cohen/Getty Images

Ha maradt még idei szabadsága, ezt most fontos tudnia

Az éves szabadság egy része átvihető a következő esztendőre, pénz viszont nem kérhető érte.

A munkáltató és a munkavállaló megegyezhet abban, hogy a munkavállalót életkora alapján megillető pótszabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év végéig adja ki a munkáltató. Az erre vonatkozó megállapodást viszont a feleknek évente meg kell kötniük – derül ki az economx.hu cikkéből.

A Munka törvénykönyve főszabálya szerint a szabadságot a tárgyévben kell kiadni, de szűk körben van arra lehetőség, hogy a szabadnapok egy részét a munkáltató átvigye a következő évre. A tárgyévben kiadott szabadságnak minősül az is, ha a szabadságot úgy adja ki a munkáltató, hogy a szabadság kiadása az esedékesség évében megkezdődik, de a megszakítás nélküli tartama csak a következő évben jár le, de az átnyúló szabadságrész nem haladhatja meg az öt munkanapot.

Előfordulhatnak olyan esetek, hogy lehetetlen bizonyos indokok miatt a szabadság tárgyévben történő kiadása. Ebben az esetben az akadály megszűnését követő hatvan napon belül ki kell adni az elmaradt szabadnapokat.

A Munka törvénykönyve nevesít még egy olyan esetet, amikor a szabadság a tárgyévet követő évre átvihető. Ez a lehetőség akkor áll fenn, ha a munkavállaló munkaviszonya a tárgyév október 1-jén, vagy utána jött létre. Ebben az esetben március 31-ig ki kell adni a fennmaradt szabadnapokat.

Sokakban tévesen él az a kép, hogy a ki nem adott szabadságot a munkavállaló év végén pénzben megváltathatja, ez azonban főszabály szerint nem igaz, a munkáltató kizárólag a munkaviszony megszűnésekor ki nem adott arányos szabadság megváltására köteles.

Az apasági és szülői szabadság esetében a megváltásra nincs lehetőség ebben az esetben sem, azt természetben kell kiadni.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×