A 17 igennel elfogadott rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 437 milliárd 699 millió 871 ezer forintban, kiadásait 442 milliárd 647 millió 894 ezer forintban állapítja meg.

Az így keletkező 4 milliárd 948 millió 22 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának igénybevételével, belföldi értékpapírok bevételeiből, valamint bankbetétek bevételeiből finanszírozzák, a hiteltörlesztés kiadásaira 6 milliárd 94 millió 36 ezer forintot fordítanak.

A Fidesz–KDNP képviselői nem tértek vissza a ülésre, aminek elején Karácsony Gergely főpolgármester szünetet rendelt el V. Naszályi Márta (Párbeszéd), I. kerületi polgármester fegyelmi tárgyalása miatt, hogy elkísérhessék.

A javaslathoz készült előzetes hatásvizsgálatban azt írták, a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közfeladatok ellátásában a 2024-es év a korábbiakhoz hasonlóan kritikusan nehéz évnek ígérkezik. Az országot sújtó szociális, egészségügyi és gazdasági válságot követően jelentkező infláció következtében a kiadások emelkedésével kell számolni, ugyanakkor a bevételek és a szolidaritási hozzájárulási fizetési kötelezettség egyenlegéből képződő éves működési mozgástér szűkössége miatt több feladat esetében törekedtek az előző évi kiadási szint megtartására.

A nehéz anyagi helyzetet csak tovább nehezítik a kormányzat által meghozott költségvetési döntések, a szolidaritási hozzájárulás mértékének 30 százalékos emelése. A tervezés során igyekeztek számításba venni minden kockázatot, és úgy látják, hogy a javaslatban szereplő finanszírozás mellett a közfeladatok elláthatók, a közszolgáltatások működtethetők – olvasható.

Az elfogadott javaslat szerint 2024-ben elindítják a Lakásügynökségi programot, amely szerint bevonhatóvá válnak magántulajdonban lévő lakások is a bérlakás-programba, továbbá funkcióváltást támogató programban korábban például iskolaépületekként működő infrastruktúrát alakítanak át bérlakásokká közvetlen európai uniós források felhasználásával. A Területfejlesztési Operatív Program plusz keretében 8,5 milliárd forint értékben használaton kívüli önkormányzati lakások felújítása is megvalósítható – mutattak rá.

Közölték, a körülmények azt engedik 2024-ben, hogy saját forrás terhére a már korábban eldöntött és szerződött beruházási és felhalmozási feladatokat hajtsák végre. Ezenkívül, a korábbi évekhez hasonlóan, 12 olyan fővárosi projekt is zajlik, amik közvetlenül európai uniós támogatással valósulnak meg.

A hidak felújításáról azt írták, a finanszírozás bizonytalansága miatt a rekonstrukciókat jelenleg nem lehet tervszerűen és a műszaki szükségszerűség alapján előre beütemezni. Jelenleg 3,3 millió négyzetméter útpálya igényel azonnali beavatkozást, ugyanakkor a rendelkezésre álló források mellett az úthálózat állapotában számottevő javulás elérése nem lehetséges és elkerülhetetlen az egyre nagyobb mértékű romlás. Rámutattak arra is, hogy a Budapest Közút kezelésébe tartozó úthálózat teherbírás szempontjából többségében megfelelő, azonnali, jelentős pályaszerkezeti beavatkozást nem igényel.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a 2024-es büdzsét az újrarendeződés és a küzdelem költségvetésének nevezte, és négy prioritást jelölt meg: az energiafüggetlenség megteremtését, az élelmiszerbiztonságot, a lakásprogramot, valamint a víziközművek megvédését.

A főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy a főváros gazdasági szuverenitása nem biztosított. A második legnagyobb kiadás a kormány finanszírozása, ugyanis jövőre 75,5 milliárdot kell befizetni - szolidaritási hozzájárulásként - a kormánynak.

Az elfogadott javaslatban kiemelték, hogy a fővárosi önkormányzat költségvetési mozgásterének átrendeződését jól mutatja, hogy miképpen változott a működésre költött források struktúrája az elmúlt hat évben: a 2018. évi zárszámadás alapján a fővárosi működési pénzének 15 százalékát a kormány biztosította, míg 5 százaléka intézményi bevételekből származott. Ebből következően a saját bevétel a működési kiadás 80 százalékát át fedezte.

A 2024. évi költségvetés alapján az látszik, hogy a kormányzati finanszírozás aránya csökken, 10 százalék alá mérséklődött (9,6 százalék), ugyanakkor ezzel együtt az önkormányzat terhei érdemben növekedtek: a működési kiadásoknak immár 86,6 százalékát kénytelen saját bevételből fedezni - írták.

A működési kiadás saját bevétellel fedezett részét nézve az látható, hogy 2018-ban és 2024-ben is 61 százalékát költötte és költi várhatóan a főváros a közösségi közlekedés működtetésére és a kormánynak fizetendő szolidaritási hozzájárulás kifizetésére.

Közölték, a különbség a belső arányokban látszik: 2018-ban még a kiadások 57,7 százaléka került a közösségi közlekedés céljaira, és 3,3 százaléka került szolidaritási hozzájárulásként a kormánynak befizetésre. Ez a belső arány 2024-ben a kormányzati beavatkozás nyomán várhatóan a közösségi közlekedésben 39,6 százalékra csökken, míg a kormánynak fizetendő szolidaritási hozzájárulás 21,4 százalékát adja a kiadási oldalnak.

A belső struktúra változása ezen két tétel esetében egyértelműen megmutatja, hogy hol van az a pénz, amely miatt tartósan veszteséges a közösségi közlekedés működtetése, és ami matt nem lehet a meglévő eszközállomány pótlására forrást biztosítani – írták, majd úgy fogalmaztak: „a pénz a kormánynál van. A kormányzati beavatkozások miatt tehát kevesebb jut a budapestieknek, több az államnak”.