Pokorni Zoltán, a XII. kerület fideszes polgármestere emlékeztetett: csaknem 80 évvel ezelőtt tették le az épület első alapkövét a réten, 80 évnyi hosszú, reményteli és mozgalmas várakozás után épült meg a kápolna, amelyről olyan sokan ábrándoztak.

A hegyvidéki polgármester elmondta, néhány évvel ezelőtt Erdő Péter bíborossal közösen írtak ki egy tervpályázatot a kápolna megvalósítására, amelyet követően 60 építészeti pályázat közül választotta ki "a neves tagokból álló zsűri", a győztest. A kápolnát felépítő vállalkozás munkáját a főegyházmegye képviselője és a hegyvidéki önkormányzat felügyelte. A harang, amelynek hangját már a Kossuth rádió déli hírműsorának hallgatói is hallhatják, a világ királynője engesztelő kápolnáért alapítvány adománya - közölte.

Ez a terület ettől a naptól kezdve ismét a Szent Anna-rét nevet viseli - jelentette be a polgármester.

Megszólalt a kápolna harangja:

A kápolnát eredetileg a Normafa-program keretében szerették volna felépíteni, és bár az orosz-ukrán háború miatt kialakult nehéz gazdasági helyzetben a beruházás elé sok anyagi akadály gördült, de magánadományok segítségével mégis felépült a kápolna.

A kerületvezető ismertetése szerint mintegy ötszáz számlaszámról összesen több mint 90 millió forintot ajánlottak fel, ezek közül Pokorni Zoltán a Debrecen-Bánki református egyházközség adományát emelte ki, de - mint elmondta - a legnagyobb adományozó egy orvos házaspár volt, akik 30 millió forintot ajánlottak fel.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében az elmúlt években készült legjelentősebb templomnak nevezte a kis kápolnát, amely Budapest tetejéről néz le és világít rá a nemzet fővárosára.

Erdő Péter: az engesztelő imádságnak különös jelentősége van

Homíliájában a bíboros arról beszélt: a kápolnában jelképes erő rejlik, "ha őszinte szívvel imádkozunk benne és körülötte, bízhatunk Isten megbocsátó és oltalmazó szeretetében".

Az esztergom-budapesti érsek felidézte: az engesztelés mozgalmának a fatimai jelenések adtak különös lendületet több mint száz évvel ezelőtt.

A második világháború idején sokan ráéreztek arra, hogy a "gyilkos háborúkban a gonoszság titka működik", és a bűnökért engesztelő imádságnak különös jelentősége van egyén és közösség békéje és megmenekülése szempontjából. Sokan gondoltak arra, hogy a Szent Anna-réten kell engesztelő kápolnát építeni, és ott kell Szűz Mária közbenjárását kell kérni, hogy vége legyen a háborúknak. Hozzátette:

mivel a terület nem az egyház tulajdona, széleskörű együttműködésre volt szükség ahhoz, hogy ha szerény méretekben is, de művészi igénnyel megépülhessen a kápolna.

"Ne engedjünk a fanyalgás kísértésének!" - kérte, utalva a korábbi, jóval nagyobb méretű épületről szóló tervekre -, a kápolna megépült, "akkor és úgy, amikor és ahogyan lehetett"!

"Mostani sorsunk drámai nehézségei, az Európát pusztító és a Szentföldön fellángoló háború fordítsa Istenhez a tekintetünket, kérjük az ő irgalmát népünk és az egész emberiség számára" - zárta homíliáját Erdő Péter.

A kápolna Márkus Péter és Koczka Kristóf tervei alapján készült, az épület zárt állapotban maximum 20 ember befogadására alkalmas, a nyugati oldalának kinyitásával 50-100 embernek, a keleti oldal kinyitásával pedig nagyobb zarándokcsoportoknak, akár ezer embernek is tarthatnak körülötte szentmisét.

A Szent Anna-réten a 19. században épített kis erdei kápolnát egy 1952-es munkás nagygyűlés után földig rombolták. A rendszerváltás után, 1992-ben Salamin András és családja egy egészen apró kápolnát épített a réten.

A Szent Anna-rétre a 20. század első felében a békéért hirdetett engesztelő imádság helyszíneként is terveztek templomot építeni, valamint az 1940-es években Natália nővér (Kovacsics Mária Natália) látomásaiban is szerepelt egy Anna-réti kápolna.

A kápolnaépítés 1944-ben elkezdődött, de a szovjet csapatok érkezése, majd a kommunista hatalomátvétel ellehetetlenítette az építést.

A kis miséző- és imahely kialakítására az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a XII. kerület 2018-ban írt ki pályázatot. Az eredetileg kormányzati támogatásból megépíteni tervezett kápolnát az ukrajnai háború kitörése után kialakult gazdasági válságban végül a hívek adományából sikerült felépíteni.