Az építési és közlekedési miniszter elmondta: a kormányzat terve, hogy olyan emlékhelyeket hozzon létre, amely közösségi térként is szolgál. A politikus emlékeztetett rá, hogy 1945 után sok száz műemléképület került állami kezelésbe, amelyeket később szociális otthonként, iskolaként, vagy kultúrházként használtak. Ezek sorsát a mai napig nem sikerült megnyugtatóan rendezni, hiszen az épületek a XXI. században már nem alkalmasak ilyen intézmények befogadására - tette hozzá.

Ebben a helyzetben az állam három különböző módon kívánja hasznosítani a műemlékeket: a kisebbeket visszaadják a nemzeti vagyonkezelőnek, amely értékesítheti őket, a nagyobbakat olyan nagyvállalatoknak mint a Mol, az OTP, vagy a Richter, illetve egyetemeknek és egyházaknak adnák örökbe. Ugyanakkor a történeti jelentőségű ingatlanok, a nemzetformáló személyiségek és politikusok lakhelyei az állam kezében maradnak - ismertette.

Ezek közé tartozik a többi között a keszthelyi, a nagycenki kastély, vagy Eszterháza, és ilyen a tiszadobi kastély is.

Arról is beszélt, hogy jövő nyárra megújul Tisza István, és Tisza Kálmán miniszterelnök geszti lakhelye, illetve néhány hét múlva adják át a nagycenki Széchenyi-kastély megújult épületét.

Tájékoztatása szerint a teljes rekonstrukción átesett tiszadobi Andrássy-kastályban két kiállítást alakítottak ki. Az egyik bemutatja a XIX. század végi életmódot, az emeleten pedig idősebb Andrássy Gyulának és ifjabb Andrássy Gyulának állítottak emléket.

Deák Ferenc mellett idősebb Andrássy Gyulának köszönhető, hogy a kiegyezés nyomán Magyarország nem alárendelt, hanem partneri, mellérendelt szerepbe került Ausztriával, majd a századfordulóra Magyarország számos tekintetben utolérte Nyugat-Európát; a fejlődés robbanásszerű volt, hiszen míg 1825 és 1867 között 4000 kilométernyi vasút épült, 1867 és 1875 között 6000 kilométer, és a vasúthálózat a franciaországihoz vált hasonló méretűvé. Azt is megemlítette, hogy idősebb Andrássy Gyula nyolc éven át volt az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere, majd pénzügyileg és gazdaságilag is stabilizálta a dualista államot.

Ifjabb Andrássy Gyula, noha a belügyminiszteri tisztségig is eljutott, politikai téren nem volt sikeres, ám a magyar kulturális élet megszervezőjévé, európai hírű műgyűjtővé, művészetpártolóvá vált, aki előtt tárva-nyitva álltak az európai uralkodói udvarok kapui - jegyezte meg.

Lázár János úgy vélte, 1815 óta képességei révén három magyar ember kapott lehetőséget arra, hogy beleszóljon a világ irányításába. Egyikük idősebb Andrássy Gyula, aki az 1870-es években a világ sztárpolitikusa volt, a második pedig Tisza István, akiről mindenki tudta, hogy valójában ő irányítja az Osztrák-Magyar Monarchiát.

A harmadik személy kilétét a hallgatóság fantáziájára bízta, hozzáfűzve, hogy a XXI. században magyarként képes hatást gyakorolni a nemzetközi folyamatokra.

Lázár János kifejezte reményét, hogy a megújult kastélyban berendezett kiállítások méltóképpen emlékeztetnek majd az Andrássyak tevékenységére.