Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Panaszt tettek a műanyag palackok miatt az EU-nál

A szervezetek szerint a műanyag semmiképpen nem környezetbarát. A rengeteg ásványvizes palack miatt szánták el magukat közös fellépésre.

Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) és 13 ország tagszervezetei, köztük a Tudatos Vásárlók Egyesülete panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz és a fogyasztóvédelmi hatóságok hálózatához (CPC), és felszólította őket, hogy indítsanak vizsgálatot több gyártó - többek közt a Coca-Cola HBC, a Danone és a Nestlé Waters/Nestlé - általuk félrevezetőnek tartott olyan kereskedelmi állításaival kapcsolatban, amelyek a termékeik újrahasznosíthatóságára vonatkoznak.

A BEUC által indított szakértői elemzés szerint az ilyen állítások nem felelnek meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós szabályoknak.

Mint közleményében a Tudatos Vásárlók Egyesülete írta, az európai átlagfogyasztó

évente mintegy 118 liter palackozott ásványvizet iszik, és ennek 97 százalékát műanyag flakonokba töltik. Az italos palackok ugyanakkor az európai strandok műanyagszennyezésének egyik fő forrásai.

Az italipar olyan újrahasznosíthatósági állításokhoz folyamodik, amelyek kutatásaink szerint túl homályosak, pontatlanok vagy/és nem kellően megalapozottak.

Három fő aggodalomra okot adó állítást találtak a mostani elemzésben, ezzel kapcsolatban az álláspontjukat is közölték:

  1. "100%-ban újrahasznosítható": ez a szervezetek szerint nagyon sok tényezőtől függ, a PET-flakonok újrahasznosítási aránya a becslések szerint az EU-ban mindössze 55 százalék;
  2. "100%-ban újrahasznosított": Ez az állítás tévesen azt sugallja, hogy a teljes palack teljes egészében újrahasznosított anyagokból készült, holott a kupakok az EU-ban nmem készülhetnek abból, a címkék is ritkán ilyen forrásúak, illetve az újrahasznosított palacktesthez is szoktak "új" műanyagot hozzáadni;
  3. Zöld képek használata, amelyek a fenntarthatóságot sugallják. A szervezetek szerint ezek a környezeti semlegesség, a végtelen műanyag körforgás hamis képzetét keltik, és még azt a benyomást is kelthetik, hogy a palackok pozitív hatást gyakorolnának a környezetre.

A jelentés elkészítésben részt vett a Tudatos Vásárlók Egyesülete is, észrevételeivel megkereste a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Irodáját.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×