Infostart.hu
eur:
377.9
usd:
319.91
bux:
129676.8
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Novák Katalin köztársasági elnök beszédet mond a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének, Budapest születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett gálakoncerten a Vígszínházban november 17-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Novák Katalin: 150 éve a magyar nemzet szíve kezdett el a Duna két partján dobogni

A történelmi városrészek egyesítéséből 150 éve nemcsak egy új város jött létre, hanem a magyar nemzet szíve kezdett el a Duna két partján dobogni - mondta Novák Katalin köztársasági elnök pénteken, a Budapest 150 gálaesten a budapesti Vígszínházban.

Az államfő kiemelte: több mint ezeréves államunk testében 150 éves szív dobog, s ez a szív erőt ad a nemzetnek, hogy fennmaradjon és gyarapodjon. Novák Katalin hozzátette: innen nézve egy fiatal, szinte még kamasz városról van szó, amely előtt reményteljes és hosszú jövő áll.

A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a reformkor nagyjai, akik nemzeti szuverenitásunkért, a polgári Magyarországért küzdöttek, vigyázó szemeik Párizsra és Londonra vetették és a két várost tanulmányozva alkottak egy közép-európai, de sajátosan magyar metropoliszt.

Novák Katalin felidézte: Budapest megélte az első világháború közvetett és a második világháború közvetlen pusztításait, az ostromot és a gettót, elszenvedte az 1956-os forradalom harci cselekményeit, megélte a szocialista időszak területi és lakossági növekedését, a politikai rendszer és a városirányítás változásait, majd a polgári újjászületést.

Budapest többször is bebizonyította életképességét, képes folyamatosan megújulni, feltámadni - hangsúlyozta Novák Katalin, kiemelve: a magyar főváros a szabadság városa, amely mindig helyet adott az alternatív művészeti mozgalmaknak és a főáramtól eltérő gondolkodásnak, valamint különböző politikai természetű ideáknak is.

A köztársasági elnök szerint Budapest az a történet, amelyet az utcák, a terek, az épületek, az intézmények mesélnek. Budapestet az emberek jelentik, akik itt éltek és élnek, akik otthon vannak benne, de otthon lehetnek benne a más etnikumokhoz, kultúrákhoz tartozók is, akik úgy válhatnak magyarrá, hogy semmit sem kell feladniuk saját identitásukból - mutatott rá Novák Katalin, aki szerint Budapest világváros, de nem olvasztótégely.

Budapest okot ad a büszkeségre, hiszen az elmúlt tíz évben több mint negyven Európa- és világbajnokságnak, nemzetközi sportdöntőnek adott otthont, világhírű alkotók munkái láthatóak múzeumainkban - hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedben megújulhatott többek között a Mátyás-templom és a Városliget, létrejött a Magyar Zene Háza, a Millennium Háza és a Néprajzi Múzeum ikonikus épülete. Ismét egykori fényében ragyog az Országház épülete, az Operaház, a Pesti és Budai Vigadó, a Várkert Bazár, megszépült a Szépművészeti Múzeum, a Kossuth tér, ahol helyet kaphatott a Nemzeti Összetartozás Emlékműve.

Mint mondta, Budapest a béke és a biztonság otthona és szigete, s ez különösen nagy kincs egy olyan világban, amely forrong, s ahol emberek milliói lépnek félve az utcára.

Budapest, az ország fővárosa legyen az a hely, amely a biztonság és a lehetőségek tekintetében felveszi a versenyt a világ más városaival és ezért a haza minden polgárát jogos büszkeség töltheti el - hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök, kiemelve: Budapest így lesz a nemzeti szabadság városa minden magyar számára a Kárpát-medencében és a világban.

Címlapról ajánljuk

Rosonczy-Kovács Mihály: hiába a zavargások, régen volt Olaszországban ilyen erős kormánykoalíció

Nyugat-európai mintává kezd válni, hogy a zavargásokat a baloldal támogatásával anarchisták szervezik, gyakran migrációs hátterű tömegek bevonásával. A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy az elmúlt időszak zavargásai, köztük a múlt hétvégi, erőszakba torkollt torinói demonstrációk sem veszélyeztetik az olasz kormány stabilitását.
inforadio
ARÉNA
2026.02.06. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Mennyire pörögnek az elektromosautó-eladások Magyarországon?

Mennyire pörögnek az elektromosautó-eladások Magyarországon?

2026 januárjában 2300-nál is több elektromos autó kapott zöld rendszámot Magyarországon, ami decemberhez képest 18,5%-os visszaesést, azonban tavaly januárhoz képest 20,4%-os növekedést mutat. A Belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a tisztán elektromos gépkocsik száma közel 103 900 volt a múlt hónap végén. Tavaly 44%-kal 101 534-re nőtt az ilyen gépjárművek száma, ami több mint tizenháromszoros növekedés 2020 januárjához és majdnem huszonháromszoros növekedés 2019 januárjához képest.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×