Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.93
bux:
122026.59
2026. január 16. péntek Gusztáv
Novák Katalin köztársasági elnök beszédet mond a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének, Budapest születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett gálakoncerten a Vígszínházban november 17-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Novák Katalin: 150 éve a magyar nemzet szíve kezdett el a Duna két partján dobogni

A történelmi városrészek egyesítéséből 150 éve nemcsak egy új város jött létre, hanem a magyar nemzet szíve kezdett el a Duna két partján dobogni - mondta Novák Katalin köztársasági elnök pénteken, a Budapest 150 gálaesten a budapesti Vígszínházban.

Az államfő kiemelte: több mint ezeréves államunk testében 150 éves szív dobog, s ez a szív erőt ad a nemzetnek, hogy fennmaradjon és gyarapodjon. Novák Katalin hozzátette: innen nézve egy fiatal, szinte még kamasz városról van szó, amely előtt reményteljes és hosszú jövő áll.

A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a reformkor nagyjai, akik nemzeti szuverenitásunkért, a polgári Magyarországért küzdöttek, vigyázó szemeik Párizsra és Londonra vetették és a két várost tanulmányozva alkottak egy közép-európai, de sajátosan magyar metropoliszt.

Novák Katalin felidézte: Budapest megélte az első világháború közvetett és a második világháború közvetlen pusztításait, az ostromot és a gettót, elszenvedte az 1956-os forradalom harci cselekményeit, megélte a szocialista időszak területi és lakossági növekedését, a politikai rendszer és a városirányítás változásait, majd a polgári újjászületést.

Budapest többször is bebizonyította életképességét, képes folyamatosan megújulni, feltámadni - hangsúlyozta Novák Katalin, kiemelve: a magyar főváros a szabadság városa, amely mindig helyet adott az alternatív művészeti mozgalmaknak és a főáramtól eltérő gondolkodásnak, valamint különböző politikai természetű ideáknak is.

A köztársasági elnök szerint Budapest az a történet, amelyet az utcák, a terek, az épületek, az intézmények mesélnek. Budapestet az emberek jelentik, akik itt éltek és élnek, akik otthon vannak benne, de otthon lehetnek benne a más etnikumokhoz, kultúrákhoz tartozók is, akik úgy válhatnak magyarrá, hogy semmit sem kell feladniuk saját identitásukból - mutatott rá Novák Katalin, aki szerint Budapest világváros, de nem olvasztótégely.

Budapest okot ad a büszkeségre, hiszen az elmúlt tíz évben több mint negyven Európa- és világbajnokságnak, nemzetközi sportdöntőnek adott otthont, világhírű alkotók munkái láthatóak múzeumainkban - hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedben megújulhatott többek között a Mátyás-templom és a Városliget, létrejött a Magyar Zene Háza, a Millennium Háza és a Néprajzi Múzeum ikonikus épülete. Ismét egykori fényében ragyog az Országház épülete, az Operaház, a Pesti és Budai Vigadó, a Várkert Bazár, megszépült a Szépművészeti Múzeum, a Kossuth tér, ahol helyet kaphatott a Nemzeti Összetartozás Emlékműve.

Mint mondta, Budapest a béke és a biztonság otthona és szigete, s ez különösen nagy kincs egy olyan világban, amely forrong, s ahol emberek milliói lépnek félve az utcára.

Budapest, az ország fővárosa legyen az a hely, amely a biztonság és a lehetőségek tekintetében felveszi a versenyt a világ más városaival és ezért a haza minden polgárát jogos büszkeség töltheti el - hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök, kiemelve: Budapest így lesz a nemzeti szabadság városa minden magyar számára a Kárpát-medencében és a világban.

Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×