Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Roszatom-vezér: a 2030-as évek elejére lesz kész a Paks II. beruházás - ütemterv

Megkezdődött az új reaktorok építése Pakson. Itt járt az orosz cég vezetője, akivel a következő évek ütemtervében is megállapodtak.

A paksi bővítés már nem a papírmunkáról, hanem a valódi építkezésről szól, ennek megfelelően a felek aláírták a következő évekre vonatkozó ütemtervet is, amelynek alapján biztosan állítható, hogy a 2030-as évek elejére már megkezdhetik az új blokkok a termelést - jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Pakson.

A tárcavezető a Roszatom orosz atomenergetikai vállalatot vezető Alekszej Lihacsovval közösen tartott sajtótájékoztatóján üdvözölte, hogy megkezdődött az új reaktorok építése Pakson, és rámutatott, hogy a bővítés ma a létesítési engedéllyel rendelkező legnagyobb nukleáris projekt a kontinensen, ráadásul igazi nemzetközi együttműködésről van szó, hiszen

az orosz fővállalkozó mellett több amerikai, német, francia, svéd, osztrák, illetve már 94 magyar céget is bevontak.

Mindkét tervezett blokk alatt megtörtént ötméteres mélységig a talajkiemelés, innentől a következő cél a 23 méteres mélység elérése. Tájékoztatása szerint emellett jól haladnak a résfalazási munkák is, jelenleg 77 százaléknál tart az ezen dolgozó német-amerikai vállalat. Illetve megkezdődött a talajszilárdítási munka is, és a következő fél évben hatvan épületet is felhúznak.

"Ma aláírtuk a következő évekre vonatkozó ütemtervet, és ennek alapján azt tudom önöknek mondani, hogy a következő évtized elején hálózatra fogjuk tudni kapcsolni az új atomerőművet" - jelentette ki. Arról is beszélt, hogy a beruházás nyomán hazánk továbbra is a világ azon 20 országa között tud majd maradni, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentésével párhuzamosan növelik a gazdasági teljesítményüket. Az új blokkokkal ugyanis évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását váltják ki, ami háromszorosa annak, mint amit a magyarországi erdők el tudnak nyelni évente.

Majd kiemelte, hogy a kormánynak kötelessége az ország energiaellátásának biztosítása. "Ezért fontos, hogy növelni tudjuk függetlenségünket, azaz csökkenteni tudjuk kiszolgáltatottságunkat a nemzetközi energiapiacoktól, hogy meg tudjuk védeni a rezsicsökkentés eredményeit és a környezetünket" - húzta alá. Megjegyezte: a nukleáris energiával szembeni támadások semmiféle ténybeli megalapozottsággal nem rendelkeznek, azok kizárólag ideológiai alapon állnak.

Jön fűtőanyag, és már gyártják a berendezéseket is

Alekszej Lihacsov megerősítette, hogy az atomenergiának nincsen alternatívája, ez most a legstabilabb, a legkiszámíthatóbb és környezetvédelmi szempontból a legtisztább energiaforrás. Elmondta, hogy a Roszatom a legjobb szakértőit irányítja Magyarországra a szigorú követelményekre és az európai szabályozók kiemelt figyelmére tekintettel.

"Jól tudjuk azt, hogy a nemzetközi környezet nem egészen baráti módon viszonyul a Roszatomhoz, de mi készen állunk a külső nyomás ellenére maximálisan megvalósítani ezt a projektet" - emelte ki. Majd rámutatott a projekt nemzetközi jellegére, és közölte, hogy a részt vevő külföldi cégek száma csak nőni fog.

A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy

a 2030-as évek elején várható az átadás, addigra nemcsak a két új blokk és a munkaerő kiképzése lesz kész, hanem a fűtőanyag szállítása is biztosított lesz.

"Mi magyar partnereinkkel készen állunk részt venni minden projektben, ami a jövő atomenergiájának megvalósítására irányul" - mondta. "Nagy projekt előtt állunk, de már nagy utat tettünk meg, olyan utat, amelynek során jobban megismertük egymást, a barátságunk megerősödött, és jobban tudunk egymással együttműködni" - fűzte hozzá.

A Roszatom közleménye szerint Oroszországban már megkezdődött a Paks II. projekt hosszú gyártási idejű berendezéseinek - a reaktortartálynak, a zónaolvadék-csapdának, a reaktor és berendezéseinek - gyártása az atomerőmű számára.

Azt is közölték, hogy a paksi helyszínen folyamatosan bővül a dolgozói létszám, 2023 végére az építkezésen dolgozók száma eléri a 800-900 főt. 2024 végére pedig már mintegy 2000-en lesznek. A csúcsidőszakban 10-13 ezerre nő az építkezésen dolgozók létszáma.

A paksi bővítés már nem a papírmunkáról, hanem a valódi építkezésről szól, ennek megfelelően a felek aláírták a következő évekre vonatkozó ütemtervet is, amelynek alapján biztosan állítható, hogy a 2030-as évek elejére már megkezdhetik az új blokkok a termelést - ezt már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be Pakson.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 25. 07:30
×
×
×
×