A BKK két évvel ezelőtt új szintre emelte az adatalapú forgalomtervezését, hogy a közlekedési fejlesztések nagyobb arányban épüljenek valós adatokra, ezzel a lehető legjobban szolgálják a fővárosban élők igényeit – írja az iho.hu.

A BKK az elmúlt időszakban adatbányászokból és adatelemző szakemberekből létrehozott egy külön területet, bővítette a forgalmi adatok gyűjtésére használt műszerek számát és automatizálta az adatok feldolgozását, napi gyakorlattá tette minden közlekedési mód adatelemzését, így nyomon követi az új gyalogátkelőhelyek és az új kerékpársávok forgalmát, a város torlódási adatait, a közösségi közlekedés valamennyi vonalának utasforgalmi adatait, és a big data használatához és a forgalmi előrejelzésekhez elkezdte a legkorszerűbb technológiák használatát, mint például a „deep learning” adatbányászatot és a mesterséges intelligenciát.

Az adatközpontú újításoknak köszönhetően a társaság pontos információkkal rendelkezik többek között arról, hogy mennyien utaznak egy trolibuszon, mennyien sétálnak át bizonyos gyalogátkelőhelyeken, vagy hogy mennyien kelnek át egy dunai hídon.

A Budapesti Közlekedési Központ a következő eszközökkel gyűjt információt:

• 934 szenzorral felszerelt járművel,
• 827 forgalomfigyelő és elemző kamerával,
• 1300 hurokdetektorral,
• Waze adatbázisához illesztett API-kapcsolattal,
• BudapestGO és MOL Bubi belső adatforrásokkal.

A társaság szakemberei most azon dolgoznak, hogy különböző szoftverek segítségével összefüggést találjanak például az időjárási körülmények és a fővárosban közlekedők utazási szokásai között.

Kellő nagyságú adatmennyiség esetén a BKK ügyfelei viszonylagos pontossággal láthatják majd, hogy például hétköznap, késő este, hóesésben melyik csomópontban várható torlódás. De pontosan tudhatják majd azt is, hogy az általuk gyakran használt Mol Bubi gyűjtőállomáson várhatóan mennyi bicikli lesz elérhető, amikor egy hétvégi kirándulás során épp odaérnek.