eur:
411.22
usd:
392.51
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Facebook/D. Kovács Róbert

Vége a Hős utcai gettónak – rendőrök árasztják el a területet

A kőbányai önkormányzat egymilliárd forintért adta el a hirhedt épületegyüttest, amelynek területét a TEK használhatja majd.

"Ég veled, Hős utca! Évtizedes munka végére értünk, összetett tervezéssel, lépésről lépésre haladtunk, és ma már kimondhatjuk: megígértük és megtettük. Felszámoltuk kerületünk hírhedt szégyenfoltját! Tehettük mindezt a kormány támogatásával és anyagi segítségével" – jelentette be közösségi oldalán D. Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere.

A bejegyzésből kiderült: a Hős utca története hosszú, és bár nem így indult, az utóbbi évtizedekben Budapest egyik leghírhedtebb kábítószergyártó és -kereskedő központjává vált.

"Elborzasztó képek jellemezték a házak környékét, szeméthegyek, életveszélyes tudatmódosító szerektől vergődő emberek. Az önkormányzati bérlemények kiürítése után a néhány magántulajdonban lévő lakással együtt vásárolta meg a kormány a Hős utca 15. szám alatti két lakóépületet és telket önkormányzatunktól. Az ingatlan immár a magyar állam tulajdona, és a tervek szerint a szomszédos Terrorelhárítási Központ bővítésére fog szolgálni" – tájékoztatott a X. kerület polgármestere.

A Hős utca X. kerületi része Budapest egyik legveszélyesebb utcaszakaszának számított, ott szinte csak mélyszegénységben élők, szerhasználók és drogkereskedők éltek – írja a Magyar Nemzet. Az utcában napi szinten történtek atrocitások, ezért például a taxitársaságok sem vállaltak fuvart arra a négyszáz méteres kőbányai szakaszra. A kisebb bűncselekmények mellett előfordult robbantás, késelés és lövöldözés is, ám az utóbbiak szerencsére ritkábban. Az utca leginkább a drogelosztásról volt ismert.

A kőbányai önkormányzat a Terrorelhárítási Központ új műveleti komplexumának megvalósításáért részben eladta, részben ingyen átadta a Magyar Államnak a Hős utcai szegregátum 317 ingatlanából önkormányzati tulajdonba került 254 lakást. Az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. még februárban kezdeményezett tárgyalásokat a bérlemények átruházásáról, nyárra sikerült megegyezni – írja az economx.hu.

A 166, eredetileg is önkormányzati tulajdonban lévő lakásért valamivel több, mint egymilliárd forintot fizetett most ki az állam a kőbányai önkormányzatnak, míg a 2,1 milliárd forintos állami támogatásból korábban megvásárolt 88 ingatlant ingyen adja át a kerület. A több mint egymilliárd forintos bevétel mellett megszabadulnak az elhelyezés és a bontás nyűgétől is.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×