Infostart.hu
eur:
396.67
usd:
337.84
bux:
101380.77
2025. július 26. szombat Anikó, Anna
Nyitókép: Facebook/D. Kovács Róbert

Vége a Hős utcai gettónak – rendőrök árasztják el a területet

A kőbányai önkormányzat egymilliárd forintért adta el a hirhedt épületegyüttest, amelynek területét a TEK használhatja majd.

"Ég veled, Hős utca! Évtizedes munka végére értünk, összetett tervezéssel, lépésről lépésre haladtunk, és ma már kimondhatjuk: megígértük és megtettük. Felszámoltuk kerületünk hírhedt szégyenfoltját! Tehettük mindezt a kormány támogatásával és anyagi segítségével" – jelentette be közösségi oldalán D. Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere.

A bejegyzésből kiderült: a Hős utca története hosszú, és bár nem így indult, az utóbbi évtizedekben Budapest egyik leghírhedtebb kábítószergyártó és -kereskedő központjává vált.

"Elborzasztó képek jellemezték a házak környékét, szeméthegyek, életveszélyes tudatmódosító szerektől vergődő emberek. Az önkormányzati bérlemények kiürítése után a néhány magántulajdonban lévő lakással együtt vásárolta meg a kormány a Hős utca 15. szám alatti két lakóépületet és telket önkormányzatunktól. Az ingatlan immár a magyar állam tulajdona, és a tervek szerint a szomszédos Terrorelhárítási Központ bővítésére fog szolgálni" – tájékoztatott a X. kerület polgármestere.

A Hős utca X. kerületi része Budapest egyik legveszélyesebb utcaszakaszának számított, ott szinte csak mélyszegénységben élők, szerhasználók és drogkereskedők éltek – írja a Magyar Nemzet. Az utcában napi szinten történtek atrocitások, ezért például a taxitársaságok sem vállaltak fuvart arra a négyszáz méteres kőbányai szakaszra. A kisebb bűncselekmények mellett előfordult robbantás, késelés és lövöldözés is, ám az utóbbiak szerencsére ritkábban. Az utca leginkább a drogelosztásról volt ismert.

A kőbányai önkormányzat a Terrorelhárítási Központ új műveleti komplexumának megvalósításáért részben eladta, részben ingyen átadta a Magyar Államnak a Hős utcai szegregátum 317 ingatlanából önkormányzati tulajdonba került 254 lakást. Az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. még februárban kezdeményezett tárgyalásokat a bérlemények átruházásáról, nyárra sikerült megegyezni – írja az economx.hu.

A 166, eredetileg is önkormányzati tulajdonban lévő lakásért valamivel több, mint egymilliárd forintot fizetett most ki az állam a kőbányai önkormányzatnak, míg a 2,1 milliárd forintos állami támogatásból korábban megvásárolt 88 ingatlant ingyen adja át a kerület. A több mint egymilliárd forintos bevétel mellett megszabadulnak az elhelyezés és a bontás nyűgétől is.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: megalakulnak a Digitális Polgári Körök, növekszik a III. világháború esélye

Orbán Viktor: megalakulnak a Digitális Polgári Körök, növekszik a III. világháború esélye

A kormányfő szombat délelőtt szólalt fel az erdélyi Tusnádfürdőn. A beszéd reggelén egy rejtélyes üzenet jelent meg a Facebook-oldalán: DPK. Erre megadta a magyarázatot, illetve beszélt az EU szétesésének és egy újabb világháború kialakulásának veszélyéről, valamint arról, miért Közép-Európáé a jövő és mi a magyar nagystratégia.

Nem váratott a magyar reakció a Nemzetközi Büntetőbíróság lépésére

Mindennél világosabban demonstrálja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) teljesen elvesztette a presztízsét azzal, hogy a testület eljárást indított Magyarországgal szemben, amiért nem tartóztatták le Budapesten az izraeli miniszterelnököt – írta a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.28. hétfő, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

A klímaváltozás társadalmi és környezeti hatásainak kezelése napjaink egyik legösszetettebb globális kihívása. Az éghajlati kockázatokkal összefüggésben a nemzeti kormányoknak ökoszisztéma-romlásra, természeti katasztrófákra, társadalmi-gazdasági átalakulásokra kell számítaniuk. A kihívások elleni küzdelemben és a klímavédelemben az Európai Unió egyfajta globális éllovasként pozícionálja magát. Ezt bizonyítják az olyan átfogó szakpolitikai dokumentumok, mint az Európai Zöld Megállapodás (2019) és a ‘Fit for 55’ csomag (2021), amelyek a klímasemlegesség elérését célozzák. Ebben a kontextusban sajátosnak mondható a kelet-közép-európai EU-tagállamok, különösen a Visegrádi Négyek (V4 – Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) klímapolitikai pozíciója (Bocquillon és Maltby, 2017; Skjærseth, 2021). A megújuló energiaforrásokra és a dekarbonizációra vonatkozó célkitűzéseik bizonyos tekintetben eltérőek az EU többi tagállamaitól, és a hagyományosnak tekinthető szén- és nukleáris energiatermelési módokhoz való ragaszkodásuk erős.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×