Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: police.hu

Szakértő: a bírságolással a gazdagok sportja marad a gyorshajtás

A szakjogász drasztikusabb módszereket sürget az ámokfutók ellen.

Amint az Infostart is megírta, a rendőrök a 61-es főúton mozgó ellenőrzést hajtottak végre, amikor egy autó 193 km/órás sebességgel elhajtott a szolgálati gépjármű mellett. A gyorshajtót megállították, és azt mondta, egy megbeszélésre siet, majd elővette a bankkártyáját, kifizette a csaknem 260 ezres bírságot

Az eset nyomán az ATV-ben egy gépjármű-szakoktató azt mondta, valamilyen gátat kellene szabni az ámokfutásszerű közlekedésnek, mert mindenki siet és nem veszi figyelembe a szabályokat.

Nagy László közlekedési szakjogász szerint a tehetősebb autósok kifizetik a bírságot és száguldoznak tovább. Őket csak a vezetéstől való eltiltás vagy a még drasztikusabb módszer, a gépjármű elkobzása fékezné meg az ámokfutástól, de amíg létezik a közigazgatási bírság, ahol a tulajdonost és nem a sofőrt bírságolják, addig a gazdagok sportja marad a gyorshajtás.

Szeptember elején 30 százalékkal emelkedtek a bírságok, így ha valakit rajtakapnak a száguldozáson, legalább 39 ezer forintot és legfeljebb 390 ezer forintot kell fizetnie.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×