Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Facebook/Nagy János

Kilencezer kézfogás a magyar iskolaválasztásért – ünnepi iskolakezdés a Felvidéken

A Rákóczi Szövetség a felvidéki Szencen és több más településen is jelképes összeggel, valamint tanszercsomaggal támogatta a magyar iskolába beiratkozó gyermekek szüleit. "A magyar iskolaválasztás a külhoni területeken egyet jelent a magyar jövő választásával" – mondta az Inforádiónak Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár az átadóünnepség után.

A Szlovákiában élő magyar családok közel 20 százaléka szlovák nyelvű iskolát választ gyermekének. A Rákóczi Szövetség szerint éppen ezért örvendetes, hogy 500 külhoni helyszínen mintegy 9 ezer iskolakezdő kisdiák családja döntött úgy, hogy magyar intézménybe küldi csemetéjét.

A felvidéki Szencen 40 kisdiák vehette át az iskolakezdést segítő ösztöndíjat, 15 idén született gyermek pedig babanaplót és ajándékcsomagot kapott a Rákóczi Szövetség magyar iskolakezdőket és családjaikat köszöntő ünnepségén.

Az átadóünnepség után Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár, a szenci rendezvény szónoka felidézte az InfoRádióban, hogy a Rákóczi Szövetség még sok évvel ezelőtt, Halzl József elnökségének idején indított egy mozgalmat, amely a gyermekeiket magyar iskolákba beírató szülőket jelképes összeggel és tanszercsomaggal támogatja mind a mai napig, ugyanis ezt a kezdeményezést a szervezet jelenlegi vezetője, Csáky Csongor is ápolja. A mozgalom a „Kilencezer kézfogás a nemzetért” nevet kapta. A kezdeményezés keretében és a meghívásnak eleget téve a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a Pozsonytól északra fekvő Szencen a beiratkozás alkalmával találkozott a helyi szülőkkel, gyermekekkel és

a mozgalom elnevezésének megfelelően negyven kézfogást hajtott végre.

A politikus azt mondta, öröm volt látni, hogy mennyire fontosak a szencieknek a magyar gyökerek. A legtöbb szülő számára nem is kérdés, hogy magyar iskolába írassa-e be a gyermekét. Nagy János szerint a helyi intézmény (Szenczi Molnár Albert Alapiskola) adottságai kiválóak, európai színvonalon felszerelt iskolának nevezte azt. „Nagyon örülök annak, hogy Magyarország kormánya nevében ki tudtam fejezni a köszönetünket azért, hogy Szencre is tudunk támogatást nyújtani. Örömmel láttam azt is, hogy itt mennyire komoly és mély szakmai munka folyik” – fogalmazott.

Azonban nemcsak Szencre, hanem a féli és a hegysúri magyar iskolákba is jut támogatás. Nagy János hozzátette: a Rákóczi Szövetség jóvoltából augusztus 21-én több iskolabuszt is indítottak a helyi járásban, megkönnyítve ezzel a környező falvakban élő családoknak, diákoknak az iskolába való eljutást.

Az államtitkár szerint a külhoni magyar iskolák többsége nehéz helyzetben van, mert egy „nyelvtenger kellős közepében kell a magyar kultúrát, a magyar nyelvet meghonosítaniuk és átadniuk. Következésképpen kétszer annyi energiát igényel az, hogy ezekben az intézményekben oktathassák a fiatalokat, de amennyire megterhelő, annyira felemelő ez a munka” – mondta.

Elárulta, hogy a szenci látogatása során beszélt egy kémia–biológia szakos tanárral, aki azt mondta neki, hogy máshol nem is tudná elképzelni magát, nagyon szereti a helyi intézményt. Nagy János arról is beszélt, hogy a szlovákiai magyar iskolák a minőségi oktatás tekintetében „tartják a versenyt” a szlovák iskolákkal.

Az államtitkár a gyerekekhez szólva azt mondta Szencen: magyarnak lenni nem élethelyzet, nem vállalt hivatás, mert egy több mint ezeréves, küzdő nép lányának vagy fiának lenni különleges ajándék.

„Aki magyar nyelven tudja mondani a négy varázsigét – a sajnálom, a bocsánat, a köszönöm és a szeretlek szavakat – az kincset nyert, egy kulcsot, egy titkos kódot, amely olyan kapukat nyit meg, amelyeken keresztül csak mi járunk, mi magyarok” – emelte ki Nagy János.

Az államtitkár a szombati, szlovákiai parlamenti választásokkal kapcsolatban arra kért minden magyar szülőt, hogy menjen el szavazni. „A magyar képviseletnek Pozsonyban van helye” – emelte ki. A rendezvényen fellépő kisiskolásokra és műsorukra utalva megjegyezte: bár nem lehet tudni, mi lesz szombaton, az biztos, hogy „a jövő itt van, és nagyon fényesen néz ki.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×